Obama a héten már harmadszor egyeztetett David Cameron brit kormányfővel és másodszor hívta fel Francois Hollande francia államelnököt az ukrán helyzettel kapcsolatban. A családjával a floridai Key Largo üdülőparadicsomban tartózkodó amerikai elnök ugyanakkor most először beszélt az olasz miniszterelnökkel, Matteo Renzivel a válságról.
A három beszélgetés tartalmáról a Fehér Ház nem közölt információkat, arról viszont igen, hogy egy konferenciabeszélgetésen Barack Obama az Egyesült Államok támogatásáról biztosította a három balti ország - Lettország, Litvánia és Észtország - államfőit, és azt hangsúlyozta, hogy Washington elkötelezett a Baltikum biztonságának garantálása, valamint a demokrácia védelme iránt.
A jelentős orosz kisebbségnek otthon adó három balti államban aggodalmat keltett, hogy Moszkva az orosz ajkú lakosság védelmére hivatkozva gyakorlatilag megszállta az ukrajnai Krím félszigetet. Az Egyesült Államok a héten hat vadászgépet küldött Litvániába a balti légtér védelmének megerősítése érdekében.
Ezzel párhuzamosan John Kerry amerikai külügyminiszter ismét telefonbeszélgetést folytatott orosz kollégájával, Szergej Lavrovval, amely során önmérsékletre intette Moszkvát a krími helyzettel kapcsolatban. Egyúttal arra figyelmeztette Lavrovot, hogy a katonai feszültségek fokozása, illetve a Krím megszállására irányuló lépések ellehetetlenítenék a válság diplomáciai eszközökkel való rendezését - közölte egy kormányzati forrás a Reuters hírügynökséggel.
A Velencei Bizottság tárgyal a krími népszavazásról
Pavlo Petrenko ukrán igazságügyi miniszter részt vesz a Velencei Bizottság következő plenáris ülésén, amelyen megvizsgálják az Oroszországhoz való csatlakozásról hozott krími parlamenti döntés törvényességét - közölte az ukrán kormány szombaton honlapján.
Az UNIAN ukrán hírügynökség beszámolója szerint Thorbjorn Jagland, azt Európa Tanács főtitkára kérte fel az ET keretén belül működő, független alkotmányjogászokból álló tanácsadó testületet, hogy vizsgálja meg a krími autonóm köztársaság parlamentjének döntését az Oroszországhoz való csatlakozásról. A bizottság ülésére meghívták Petrenkót, hogy személyesen vázolja fel Ukrajna hivatalos álláspontját e kérdésben.
Az Európa Tanács konkrétan azt a kérdést tette fel a Velencei Bizottságnak, hogy megfelel-e az alkotmányos előírásoknak a krími parlament döntése népszavazás kiírásáról az Ukrajnához tartozó autonóm köztársaság státusának megváltoztatásáról.
Ugyancsak állásfoglalásra kérték a Velencei Bizottságot annak az orosz alkotmányos törvénynek a megváltoztatását illetően, amely az újabb területek Oroszországi Föderációhoz csatolását szabályozza, s amelynek nyomán egyszerűsített eljárásban tárgyalhatná az orosz parlament a Krím csatlakozását. A bizottságnak azt kellene megállapítanie, hogy összhanban áll-e a nemzeközi jog normáival és elveivel egy ilyen törvénymódosítás.
A Velencei Bizottság következő, 98. plenáris ülését március 21-22-én tartja.
Oroszország ugyancsak a Velencei Bizottságához fordult, kezdeményezve az ukrán parlament döntéseinek törvényességi vizsgálatát. Szergej Nariskin, az orosz állami duma elnöke szerdán közölte: az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének jogi bizottsághoz fordultak annak érdekében, hogy a Velencei Bizottság befogadja a vizsgálat iránti orosz kérelmet. Nariskin szerint az ukrajnai politikai válság egyik oka az, hogy a kelet-európai országban nincs olyan politikai erő, amely törvényesen képviselné a soknemzetiségű ukrán nép érdekeit.