"Két ponton tartóztatták fel az EBESZ katonai megfigyelőit, akik így kénytelenek voltak visszafordulni" - tájékoztatott Hende Csaba. A honvédelmi miniszter hozzátette: az egyik helyen azzal indokolta a továbbhaladás megakadályozását az oroszul beszélő helyszíni parancsnok, hogy nem tudják garantálni a megfigyelők biztonságát. A másikon viszont azt mondták nekik: felső szintről nem kaptak engedélyt arra, hogy beengedjék őket.
"A felső szinten a krími autonóm vezetést értik" - pontosította Hende Csaba.
Mint mondta: pénteken a katonai megfigyelők értékelik a kialakult helyzet és döntenek arról, hogy megkísérelnek-e ismét bejutni valamilyen módon a Krím-félszigetre, vagy nem tesznek több kísérletet.
"A nemzetközi jog sokszoros és durva megsértésének minősített és durva esetével állunk szemben" - jelentette ki Hende Csaba. Hozzátette: Ukrajna szuverenitása, területi egysége az 1994-es budapesti memorandumban az Egyesült Államok, Oroszország és Nagy-Britannia által szavatoltatott annak fejében, hogy Ukrajna lemondott az atomfegyvereiről. A Krím-félsziget az 1954-es határmeghúzás óta folyamatosan integráns része a független Ukrajna területének.
A honvédelmi miniszter jelezte: az ukrán kormány hívta meg az EBESZ megfigyelőit, akik az országon belül szabadon kívántak mozogni az ukrán hadsereg képviselőivel.
"Ezt önkényesen felállított ellenőrző ponton akadályozták magukat nem teljes mélységben igazoló fegyveresek" - tette hozzá Hende Csaba.
"Nincs arra utaló adat, hogy a katonai megfigyelőinket, benne a két magyart, bármilyen veszély fenyegetné" - fogalmazott a honvédelmi miniszter. Hozzátette: a munkájuk akadályozása azonban a nemzetközi jog mellett sérti az EBESZ alapokmányát is.
Hanganyag: Németh Zoltán