A legnagyobb kihívás előtt az Európai Unió (EU) áll, miután Brüsszel előző héten segített tető alá hozni egy megállapodást, amely véget vetett a kormányerők és a Viktor Janukovics ukrán elnök lemondásáért harcoló tüntetők közötti összecsapásoknak Kijevben.
Az EU az ékszerboltokban is érvényes szabállyal találta magát szemben: ha eltöröd, megveszed. Ennek ellenére az egyelőre nem világos, hogy az unió nyugati tagállamai a továbbiakban felelősséget akarnak-e vállalni a 46 milliós volt szovjet tagköztársaságért - írja a Reuters brit hírügynökség.
Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosa jelentős pénzügyi segítséget ígért Ukrajnának. A biztos azon véleményének is hangot adott, hogy az országnak egy napon fel kell kínálni az unióhoz való csatlakozás lehetőségét, az álláspontját azonban nem osztja mind a 28 tagállam.
Rehn elmondta, Brüsszel készen áll arra, hogy a novemberben megbeszélt 610 millió eurós (189 milliárd forintos) összegnél nagyobb azonnali támogatást nyújtson Kijevnek. Az ukrán kormány akkor elutasította az EU-val kötendő társulási megállapodást és helyette a 15 milliárd dolláros (3,4 ezer milliárd forintos) mentőcsomagot ígérő Moszkvával állapodott meg az együttműködés bővítéséről.
Hasonlóan nyilatkozott Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, aki szerint az IMF kész segítséget nyújtani Ukrajnának, azonban a Janukovics által korábban elutasított "fontos gazdasági reformok" továbbra is elengedhetetlen feltételei az alkunak. Ezek között van az állami gázártámogatás eltörlése és a forgalmi adó növelése is.
Washingtoni tisztségviselők a megbuktatott elnök elmenekülését megelőzően azt mondták, hogy az Egyesült Államok határozottan támogatná, ha egy ukrán egységkormány az IMF-hez fordulna, kétoldalú, közvetlen támogatásról azonban eddig nem esett szó.
Európai uniós források szerint Kijev a társulási megállapodása aláírása után rövid időn belül 2 milliárd eurót (620 milliárd forintot) kaphatna. Bár Ukrajna nem sok versenyképes terméket állít elő, Brüsszel még az egyezség ratifikációja előtt megnyithatná az ukrán áruk előtt óriási, közel 500 millió fogyasztót jelentő piacát is.
Mindehhez egy olyan kormányra van szükség Ukrajnában, amelyet felhatalmaztak egy ilyen egyezmény aláírására, erre pedig valószínűleg a május 25-ére tervezett előre hozott elnökválasztásig várni kell.
Egyes elemzők véleménye szerint az új helyzetre való tekintettel újra kellene írni a társulási megállapodást, hogy az több ösztönzőt és kevesebb követelést tartalmazzon.
Közgazdászok szerint a szövegben foglalt mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtása kezdetben tovább gyengíthetné az ukrán gazdaság helyzetét, mivel lesújtana a versenyképtelen iparágakra, amelyek forgalmának jelentős része jelenleg Oroszországba irányul.
A politikai kockázatok is nagyok, Julija Timosenko volt ukrán kormányfő szabadon engedésével tovább éleződhet a hatalmi versengés Kijevben.
Az egyik legfontosabb feladat Ukrajna területi integritásának megőrzése, annak biztosítása, hogy a többségében orosz anyanyelvűek által lakott keleti és fekete-tengeri területek nem szakadnak el az országtól. Ez a veszély enyhülni látszik, miután szombaton több ezer Janukovics-párti képviselő gyűlt össze Harkivban és kijelentették, hogy semmilyen körülmények között nem elfogadható az ország szétszakítása.
Az utóbbi napok fejleményeinek legnagyobb vesztese egyértelműen a Krím-félszigeti Szevasztopolban haditengerészeti támaszpontot működtető Oroszország. Elemzők szerint Moszkva fizetésképtelenné teheti Ukrajnát, ha behajtja a tartozását és felhasználja a Gazprom gázmonopóliumot.
A Reuters emlékeztet, hogy az orosz kormány a korábbi válságok során nem riadt vissza attól, hogy leállítsa az Ukrajnába irányuló gázszállítását, ez pedig számos más európai ország gázellátását is veszélyeztette. Energiaszakértők emellett arra hívták fel a figyelmet, hogy a Gazprom jelenleg nehezebb helyzetben van, mint akkoriban volt.
Uniós tisztségviselők attól is tartanak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megtorlásképpen újraélesztheti a befagyott konfliktusokat a társulási egyezményt aláíró két volt szovjet tagköztársaságban, Moldovában és Grúziában.
Barack Obama amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár telefonon beszéltek Putyinnal, hogy meggyőzzék, fogadja el a békés átmenetet Ukrajnában.A Fehér Ház pénteken bejelentette: amerikai és orosz küldöttek együtt utaznak Kijevbe, hogy biztosítsák az ukrán elnök és az ellenzék vezetői között létrejött megállapodás zökkenőmentes végrehajtását. Ez azonban még Janukovics távozása előtt történt.
Azt még nem tudni, hogy a Kijevben történt drámai események képei meglágyítják-e az európai vezetők szívét és végül felkínálják-e a tagállammá válás perspektíváját Ukrajnának.
Donalt Tusk lengyel kormányfő rámutatott a kockán forgó tétek jelentőségére.
"Ukrajnában haltak meg először emberek az európai integrációért. Ez a jelenben tragikus, a jövőben viszont igazi reményt jelenthet az országnak" - mondta.
Nyugat-Európa nagy része ennek ellenére egyfajta "bővítési fáradtságban" szenved, miután 2004 óta tizenhárom új, többségében volt szocialista államot vettek fel a közösség tagjai közé. A nyugati országok vezetői már azt is meglehetősen nehezen tudták keresztülvinni politikailag, hogy a válság alatt az EU bajba került tagállamait kisegítsék, ennél még sokkal bonyolultabb lenne számukra egy "kívülálló" országot támogatni.
Hírösszefoglaló
Az ukrán parlament Olekszandr Turcsinov házelnököt bízta meg vasárnap az államfői feladatok ellátásával az új államfő hivatalba lépéséig. Turcsinov utasította az ukrán törvényhozás képviselőcsoportjainak vezetőit, hogy keddig állapodjanak meg az új parlamenti többségről és a "nép bizalmát élvező" új kormány összetételéről.
A börtönből szombaton kiszabadult Julija Timosenko nem akar újból miniszterelnök lenni. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy nyilatkozatban. A brit hírügynökség úgy értékeli, hogy Timosenkót az államfői tisztség érdekli inkább. Az elnökválasztást május 25-re írta ki a parlament.
A parlament menesztette tisztségéből Leonyid Kozsara külügyminisztert, aki Viktor Janukovics államfő döntésére elutasította a társulási és szabadkereskedelmi egyezmény megkötését az Európai Unióval, és helyette szorosabbra fűzte gazdasági kapcsolatait Oroszországgal.
Az ügyvezető főügyész utasítást adott a Janukovics legbelső köréhez tartozó Olekszandr Klimenko volt jövedéki és adóügyi miniszter, valamint Viktor Psonka egykori főügyész őrizetbe vételére. Az ideiglenesen megbízott belügyminiszter pedig közölte, az állambiztonsági szolgálat és a főügyészi hivatal vizsgálja "az ukrán nép ellen elkövetett súlyos bűncselekményeket, ideértve a volt állami vezetők által elkövetetteket is". Hivatali hatalommal való visszaélés miatt harminc belügyi tisztviselő ellen indult vizsgálat.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat vezetői önkényesen elhagyták szolgálati helyüket, kikapcsolták telefonjaikat és valahol bujkálnak - mondta a parlamentben Valentin Nalivajcsenko, az ukrán titkosszolgálatok tevékenységének ellenőrzésével egy napja megbízott ellenzéki politikus. A fontos objektumok, beleértve a nukleáris létesítményeket és a Dnyeper-folyón lévő vízerőművet, védelem nélkül vannak - idézte Nalivajcsenko szavait az orosz hírtévé.
Továbbra sem ismert Viktor Janukovics leváltott ukrán elnök tartózkodási helye. Egy, Oroszországba induló magánrepülőgéptől, amelynek a fedélzetén tartózkodott az államfő, megtagadták a felszállási engedélyt szombaton a kelet-ukrajnai Donyeckben, mert nem voltak rendben a dokumentumai. A volt államfő gépkocsin ismeretlen helyre távozott.
Eltörölte az ukrán parlament vasárnap a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó, 2012-ben elfogadott törvényt, amely hivatalosan engedélyezte a kétnyelvűséget azokban a régiókban, ahol az adott nemzeti kisebbség lélekszáma meghaladja a lakosság tíz százalékát.
A törvény eltörlése jelentős jogvesztést jelent az ukrajnai kisebbségek számára - közölte az MTI megkeresésére Tóth Mihály, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Határozottan elutasította ezt a döntést, és személyesen Orbán Viktor miniszterelnök és Martonyi János külügyminiszter közbenjárását kérte Gajdos István, az ukrán parlament egyetlen magyar képviselője.
A döntést negatív jelzésnek tartja az orosz duma FÁK-országokkal foglalkozó bizottságának elnöke, mert ezzel megszűnt az orosz nyelv regionális státusa is.
Ukrajna területi épségét meg kell őrizni, és az országnak sürgősen szüksége van egy működő kormányra - jelentette ki Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök, akik telefonon egyeztettek az ukrán helyzetről. Mindketten hangsúlyozták, hogy közös érdekük egy mind politikailag, mind gazdaságilag stabil Ukrajna - közölte Merkel szóvivője, és hozzátette, hogy a két politikus ezután is szoros kapcsolatban marad egymással.
Ukrajna felosztása vagy az erőszakhoz való visszatérés sem Ukrajnának, sem Oroszországnak, sem az Európai Uniónak, sem pedig az Egyesült Államoknak nem áll érdekében - jelentette ki Susan Rice amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó. Hozzátette, hogy "súlyos hiba" volna Oroszország részéről, ha csapatokat küldene Ukrajnába.
Az Európai Unió kész jelentős pénzügyi segítséget felajánlani Ukrajnának, ha már lesz új kormánya - mondta Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa. Hasonlóan nyilatkozott Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, aki szerint az IMF kész segítséget nyújtani Ukrajnának.
Az Európai Bizottság kereskedelmi biztosa, Karel De Gucht kijelentette, hogy az EU kész aláírni egy új kereskedelmi megállapodást Ukrajnával, amint az új ukrán kormány megalakul.
Az Egyesült Államok kész arra, hogy támogassa Ukrajnát azon az úton, amely visszavezet a demokráciához és a gazdasági növekedéshez - jelentette ki az amerikai pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy törekvésében más államokkal, köztük Oroszországgal is együtt kíván dolgozni.
Az emberi jogok Ukrajnában való tiszteletben tartásának nemzetközi ellenőrzését sürgette az orosz államfő mellett működő emberi jogi tanács elnöke, és arra kérte az ukrán hatóságokat, hogy engedjék be képviselőjüket az országba.
Izraeli értékelések szerint Oroszország még nem mondta ki az utolsó szót szomszédja ügyében, s Putyin nem engedheti meg magának Ukrajna elvesztését.
Kijevben nyugodtan telt a vasárnap, egy incidenst, a kommunista párt székházának kifosztását leszámítva. A város központjában a Függetlenség tere továbbra is tele van tüntetőkkel. A tiltakozók önvédelmi egységei, köztük katonai sisakot és pajzsot viselő emberek vették át a rendőröktől az államfői hivatal és a parlament őrzését, hogy útját állják a radikális csoportoknak, amelyek esetleg károkat okoznának az intézményekben, vagy erőszakos cselekményeket robbantanának ki.
A francia hírügynökség helyszíni tudósítása szerint a polgárháborús állapotokat mutató kijevi kormányzati negyedben és környékén az élet némileg visszatérni látszott vasárnap a normális kerékvágásba, és például kinyitottak a napok óta zárva tartó üzletek.