Az észak-afrikai országban 2012. szeptember 14-e óta, amikor tüntetők megrohanták az amerikai nagykövetség épületét Tuniszban, nem járt az amerikai külügyi tárca egyik vezetője sem. Három nappal az említett eset előtt a szomszédos Líbiában az amerikai külügyi képviselet bengázi székhelye ellen szélsőségesek támadást intéztek, s abban a nagykövet és három munkatársa vesztette életét.
Az amerikai külügyminiszter Mehdi Dzsomaa miniszterelnökkel és Monszef Marzúki államfővel tervezett találkozója alatt külügyi források szerint méltatni fogja Tunézia február elején elfogadott alaptörvényét, amelyet egy iszlamistákból, baloldaliakból és liberálisokból álló alkotmányozó testület készített. Bár az átmeneti kormány januári megalakulásához vezető folyamatot nagyarányú munkanélküliség, tömeges tüntetések és terrortámadások nehezítették, Tunéziát a nemzetközi közösség sikertörténetnek tartja, szemben két szomszédjával, Líbiával és Egyiptommal.
Az alkotmány Tunéziát demokratikus, polgári államként határozza meg, s a törvénykezést nem köti a saríához, az iszlám vallásjoghoz. A törvénygyűjtemény kiemeli a polgári jogok védelmét, védi a nők és férfiak közötti egyenlőséget.
Jen Psaki amerikai külügyi szóvivő szerint Kerry a tunéziai kormány képviselőit biztosítani fogja támogatásáról, ugyanakkor felszólítja őket, hogy tegyenek többet az amerikai nagykövetség elleni támadás felelőseinek elfogásáért.
Az arab tavaszban érintett országok közül a nemzetközi közösség Tunéziát méltatja leginkább a politikai reformfolyamatban elért vívmányaiért. Mindamellett az országban rendszeresek az összecsapások a biztonsági erők és szélsőséges fegyveres csoportok között.