Kuklinski, aki éppen tíz évvel ezelőtt, 73 évesen hunyt el Floridában, 1947 óta szolgált a lengyel néphadseregben. A 60-as években vezérkari tiszt volt, emellett összekötő tiszt a lengyel és a szovjet hadsereg között. Miután csalódott a hadseregben az 1970-es tengermelléki munkásmegmozdulások véres leverése miatt, és úgy látta, hogy Moszkva katonai konfliktust készít elő a Nyugattal, amelyben kész feláldozni Lengyelországot saját érdekeinek oltárán, kapcsolatba lépett az amerikai Központi Hírszerző Ügynökséggel (CIA), felajánlva együttműködését - a film szerint ingyen. Az évek során több mint 40 ezer oldal titkos dokumentumot és elemzést juttatott el az amerikaiaknak. 1981-ben ő értesítette Washingtont a lengyelországi hadiállapot bevezetésének előkészületeiről.
Leleplezésétől tartva a CIA 1981 novemberében, röviddel a hadiállapot bevezetése előtt feleségével és két fiával együtt az Egyesült Államokba menekítette. Kuklinski az Egyesült Államokban családjával együtt rejtekhelyen élt, és a Varsói Szerződés stratégiájára vonatkozó elemzéseket készített a CIA-nek.
1984-ben a varsói hadbíróság távollétében halálra ítélte, vagyonát elkobozták. 1990-ben amnesztia keretében büntetését 25 évi börtönre enyhítették. 1994-ben az Egyesült Államokban néhány hónap leforgása alatt mindkét fia meghalt, gyanús és tisztázatlan körülmények között. Sok lengyel Moszkva kezét gyanítja e mögött, bár erre nincsen bizonyíték.
1995-ben rehabilitálták, az ítéletet megsemmisítették, rangját visszaadták. 1998-ban testőrök gyűrűjében látogatott először haza. Fájdalommal tapasztalta, hogy sok lengyel árulónak tartja. Halála után, 2004-ben a lengyel nemzeti sírkertben, a varsói Powazki temetőben helyezték örök nyugalomra.
Kuklinski körül időről időre fellobban a vita Lengyelországban, hogy hazafi volt-e vagy áruló. Õ maga azt hangsúlyozta, hogy a lengyel hadseregről nem, csupán a Varsói Szerződésről és a Szovjetunióról szolgáltatott ki adatokat. A pénteken bemutatott film kapcsán ismét felélénkült a vita. Az egyik lengyel publicista a Rzeczpospolita című lapban azt írta, ez a vita voltaképpen azok között zajlik, akik nosztalgiával gondolnak a Lengyel Népköztársaságra, illetve akik számára a szocialista Lengyelország szovjet gyarmat vagy vazallus állam volt, saját kül- és katonapolitika nélkül.
Bronislaw Komorowski államfő a díszbemutató után - a film pénteken került a lengyel mozikba - kijelentette: ez egy "rendkívüli film egy rendkívüli emberről" és azokról a "nagyon bonyolult, olykor hitvány időkről", amelyeket Lengyelország a kommunizmus alatt élt át. Az államfő szerint Kuklinski hős volt, akit mindig viták fognak övezni, de akit tiszta szándékok vezéreltek, amikor "drámai döntést hozott arról, hogy hazáját olyan módon fogja szolgálni, amelyet a legjobbnak vélt".
Az amerikaiak számára sokkal egyértelműbb a szerepe. Amikor Kuklinski meghalt, George Tenet akkori CIA-igazgató "igazi hősnek, szenvedélyes, bátor embernek" nevezte, aki segített abban, hogy a hidegháborúból ne legyen "meleg" háború.
A fiatal lengyelek számára, akik már a demokráciában születtek, a film reveláció, olyan tökéletesen adja vissza a kommunista Lengyelország atmoszféráját.
"Eddig nem sokat hallottam Kuklinskiról, de úgy vélem, hogy igazi hős volt, aki megakadályozott egy nukleáris konfliktust" - mondta egy 26 éves néző. "Szeretem ezt a filmet. Izgalmas kémtörténet, valódi thriller" - tette hozzá.
A rendező Wladyslaw Pasikowski, a szereplőgárda nemzetközi. Címe - Jack Strong - Kuklinski CIA-beli fedőneve volt. A főszerepet a lengyel Marcin Dorocinski, a Varsói Szerződés szovjet parancsnokát az orosz Oleg Maszlennyikov, míg Kuklinski CIA-összekötőjét a lengyelül figyelemre méltóan beszélő amerikai Patrick Wilson alakítja.
A filmet még ebben a hónapban Nagy-Britanniában és Írországban is bemutatják, és tárgyalások folynak az amerikai és más országokban történő forgalmazásról.
"Nemcsak mindkét fiam elvesztése, de a hazámban tapasztalható igazságtalanság és tisztességtelen vélemények is nagyon fájnak, de soha nem volt kétségem afelől, hogy helyesen döntöttem" - mondta Kuklinski 1998-as lengyelországi látogatása idején. "Ha még egy életem lenne, ugyanezt tenném".