Szakértői szinten kétoldalú egyeztetések kezdődnek az Európai Unió és Oroszország között a Keleti Partnerségben résztvevő kelet-európai országok uniós társulásának gazdasági hatásairól - ebben állapodott meg a keddi, két és fél órás EU-orosz csúcstalálkozón Herman Van Rompuy, az Európai Tanács, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság, és Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke. Az orosz államfő újságírói kérdésre kijelentette: Oroszország akkor sem vizsgálja felül az Ukrajnával kötött hitelmegállapodást és az energia árában adott kedvezményt, ha a mostani ellenzék kerülne hatalomra.
Mind Van Rompuy, mind Barroso igyekezett hangsúlyozni, hogy a Keleti Partnerség országainak esetleges uniós társulása minden szomszédos országnak, így Oroszországnak is csak hasznára válhat. Van Rompuy azt is kiemelte, hogy a Moldovával és Grúziával parafált társulási és szabadkereskedelmi megállapodás összeegyeztethető a két országnak Moszkvával fennálló kereskedelmi megállapodásaival.
Barroso beszédében egy Lisszabontól Vlagyivosztokig tartó gazdasági övezetről beszélt, amely - mint fogalmazott - most álomnak tűnhet. A kontinens integrációja nem lehetséges egyik napról a másikra - szögezte le Barroso. A portugál politikus szerint ennek a folyamatnak egyik kulcseleme a Keleti Partnerség, amely nem valaki ellen irányul, hanem valami érdekében jött létre: azért, hogy az abban résztvevő országokban növekedjen a jólét, emelkedjen az életszínvonal. Nem az a cél, hogy ártsunk Oroszországnak - jelentette ki a bizottság elnöke.
"Le kell számolni azzal a felfogással, hogy ami az egyikünknek hasznot hoz, az a másiknak árt. Elutasítjuk a két, egymással szemben álló tömb koncepcióját" - húzta alá Barroso, aki szerint garantálni kell, hogy a Keleti Partnerség országai szuverén módon, maguk dönthessenek a saját sorsukról.
"Oroszország mindig is tiszteletben tartotta, most is tiszteletben tartja és a jövőben is tiszteletben fogja tartani minden nemzetközi szereplő szuverén jogait, beleértve a Szovjetunió széthullásával létrejött államokat is" - hangoztatta az orosz elnök. Vlagyimir Putyin kifejtette, hogy Moszkva számára ez nem Ukrajna szuverenitásáról szól, hanem az Oroszországra gyakorolt gazdasági hatásokról. Putyin rámutatott, hogy ha az EU és Ukrajna között megvalósul a szabadkereskedelmi egyezmény, akkor Oroszország nem tudja majd fenntartani a jelenlegi preferenciális vámtarifarendszert Kijevvel szemben. Az orosz elnök arra is utalt, hogy szerinte az EU-ukrán szabadkereskedelmi megállapodás lehetőséget adna az uniós vállalatoknak, hogy a "hátsó ajtón belopakodjanak" az orosz autópiacra.
Barroso rámutatott, miszerint vannak olyan kérdések, amelyekben ki kell jelenteni: egyetértenek Putyinnal abban, hogy nem értenek egyet, mint például az energiapolitika. A bizottság elnöke Dosztojevszkijtől idézett, mondván: túl sok boldogtalanság született már a félreértésekből és a kimondatlan szavakból. Aláhúzta: közös érdekeink Oroszországgal túl fontosak ahhoz, hogy problémákat rendezetlenül hagyjuk. Barroso kijelentette például, hogy az EU számára kiemelten fontos az úgynevezett harmadik energiacsomag. Vlagyimir Putyin viszont az egy évvel korábbi csúccsal ellentétben most nem hangsúlyozta külön ezzel kapcsolatos ellenérzéseit, csak annyit mondott: az álláspontunk ismert.
Putyin kifejtette: az Ukrajnának adott 15 milliárd dolláros orosz kölcsön és a gázárkedvezmény nem az egyik vagy a másik ukrajnai politikai erő, egyik vagy másik kormány, hanem az ukrán emberek, az ukrán nép támogatását szolgálja. - Számunkra az a fontos, hogy az ukrán gazdaság hitelképes legyen, növekedést produkáljon és jövedelmet termeljen, hogy idővel visszakaphassuk a kölcsönadott pénzt - magyarázta az orosz elnök, külön kitérve arra, hogy Oroszország nem támasztott olyan feltételeket, mint a Nemzetközi Valutaalap (IMF).
Ukrajnával kapcsolatban az uniós vezetők aláhúzták: szorosan figyelemmel kísérik a fejleményeket, elítélik az erőszakot.
"A felelősöket meg kell büntetni, és azt akarjuk, hogy tiszteletben tartsák az alapvető jogokat. Ebben az ukrán hatóságoknak kiemelt felelősségük van" - hangsúlyozta Herman Van Rompuy, aki újságírói kérdésre kifejtette, hogy az ukrán belpolitikai helyzet részletkérdéseibe nem bonyolódtak bele, azt pedig, hogy legyen-e Ukrajnában előrehozott parlamenti vagy elnökválasztás, a demokratikus ukrán intézményeknek kell eldönteniük.
A megbeszéléseket mind az uniós, mind az orosz fél produktívnak, őszintének, konstruktívnak nevezte. Közölték azt is, hogy megállapodást kötöttek az együttműködésről a terrorizmus elleni küzdelem terén.Uniós források nonszensznek nevezték hétfőn azokat az orosz nyilatkozatokat, melyek szerint az EU és Ukrajna közötti szabadkereskedelem kárt okozna az orosz-ukrán gazdasági kapcsolatokban. Csípős hangulatban várták Brüssszelbe kedden Vlagyimir Putyint, akit a WTO-tagsággal járó kötelezettségek módszeres megsértése miatt is bírál az Európai Unió.
Egyáltalán nem a szokásos üzletmenetben kerül sor a sorendben 32-ik EU-orosz csúcstalálkozóra kedden Brüsszelben. Az eredetileg kétnaposra tervezett összejövetelt az EU eleve két és fél órásra rövidítette le, ezzel is kifejezve elégedetlenségét a kétoldalú EU-ukrán társulási és szabadkereskedelmi megállapodás Moszkva által történt megakadályozása és más, az Unió üzleti érdekeit sértő orosz intézkedések miatt - írta a BruxInfo.
Egy nappal Vlagyimir Putyin érkezése előtt egy magas rangú európai illetékes jelezte, hogy eljött a szókimondás és az őszinte beszéd ideje, éppen ezért a csúcstalálkozó általában terjedelmes napirendjét ezúttal a sokak szerint mélyponton lévő az EU-orosz viszony stratégiai és politikai vetületeire szűkítették le.
Brüsszelben növekvő irritálást okoz orosz kormányzati tényezőknek az a visszatérő állítása, miszerint az EU-ukrán társulási és szabadkereskedelmi megállapodás miatt -amelynek aláírásától a novemberi vilniusi keleti partnerségi csúcson elállt az ukrán elnök - orosz gazdasági érdekek sérülnének. "Amit időnként Moszkvából hallunk a szabadkereskedelmi szerződésekről, az egyszerűen nonszensz, és abszolút tájékozatlanságot árul el" - közölte hétfőn egy nevének elhallgatását kérő EU-forrás. Emlékeztetett rá, hogy az Európai Unió nemrég Kanadával is megállapodást kötött a szabadkereskedelemről, az Egyesült Államok mégse tiltakozott amiatt, hogy az ő vagy az észak-amerikai szabadkereskedelmi övezet gazdasági érdekei sérülnének.
Az EU részéről arra is rámutatnak, hogy az Unióval kötött megállapodás nem akadályozza meg Kijevet abban, hogy bármilyen másik országgal, így Oroszországgal egy hasonlóan mély vagy még ambiciózusabb szabadkereskedelmi egyezményt írjon alá. Egyszerre két vámuniónak ugyanakkor nem lehet a tagja, hiszen egy vámunió tagjai közös külső vámokat léptetnek életbe harmadik országokkal szemben. Egy vámunióba való belépést követően az érintett országnak nincs többé lehetősége arra, hogy szabadkereskedelmi megállapodást kössön más országokkal.
Uniós részről azt is megjegyzik, hogy a Moszkva által forszírozott Eurázsiai Vámunióban a rendelkezésre álló információk szerint a többi résztvevő államnál (Kazahsztánnál és Fehéroroszországnál) magasabb vámok lennének, ami állítólag máris gondot okoz Kazahsztánnak a WTO-hoz történő csatlakozása során.
"Egy vámunió tető alá hozása nehéz folyamat, annak idején 1957-ben ugyanezen problémával szembesültek az EU alapító tagjai is" - mutatott rá egy illetékes. Diplomaták hangsúlyozzák, hogy az EU egyáltalán nem viszonyul ellenségesen egy vámunióhoz Oroszország és térségbeli partnerei között, de alapvető problémát jelent, hogy Moszkva kötelezettségei dacára nem jelentette be a tervet a Világkereskedelmi Szervezetnél, "így fogalmunk sincs, hogy miről van egyáltalán szó". Az EU nem ellenzi a tervet, feltéve, hogy az összhangban áll a WTO szabályaival, amelyek tiszteletben tartására Moszkva is ígéretet tett a csatlakozásakor.
Brüsszelben tételesen cáfolják azt az orosz állítást, miszerint egy EU-ukrán szabadkereskedelmi megállapodás jóvátehetetlen károkat okozna az orosz gazdaságnak. Érvelésük szerint ez több okból sem jelentené azt, hogy Oroszországot az ukrán határokon keresztül valósággal elárasztanák az európai áruk. Ezzel kapcsolatban rámutatnak, hogy az Egyesült Államokat sem özönlik el az európai termékek, csak azért, mert Kanadával egyezményt írt alá az EU a szabadkereskedelemről. Másfelől, ha Ukrajnából történetesen kísérletet is tennének az unióból érkezett áruk újraexportálására, a termékeken attól még a "Made in Europe" címke marad, így azokat jól meg lehet különböztetni az ukrán exporttól. Az orosz hatóságoknak pedig megvannak az eszközeik arra, hogy leleplezzék a csalásokat, ha ilyenek előfordulnának - teszik hozzá.
Az erősödő orosz protekcionizmusra is panaszkodnak Brüsszelben, ami egy forrás szerint mostanra olyan szintet ért el, hogy már komolyan fenyegetik az európai üzleti érdekeket. Felhozzák, hogy Moszkva csak tavaly 78 új protekcionista intézkedést vezetett be, és egy WTO-kimutatás szerint egymaga felelős a globálisan regisztrált protekcionista intézkedések egyötödéért. "Oroszország világvezető a protekcionizmusban" - bírálnak az Európai Uniónál.