"Egyértelművé tettem a hírszerző szolgálatok számára, hogy - hacsak ennek nincsen kényszerítő nemzetbiztonsági oka - nem fogjuk megfigyelni közeli barátaink és szövetségeseink állam- és kormányfőinek kommunikációját" - hangoztatta az elnök az igazságügyi minisztériumban tartott beszédében.
Elmondta: arra utasította nemzetbiztonsági tanácsadó csapatát és a hírszerző szerveket, hogy külföldi partnereikkel mélyítsék el az együttműködést a bizalom helyreállítása érdekében.
"Hadd legyek világos: hírszerző ügynökségeink világszerte folytatni fogják az információgyűjtést a kormányok - nem az egyszerű állampolgárok - szándékaival kapcsolatban, ugyanúgy, ahogy azt minden más ország hírszerző szolgálatai teszik" - hangsúlyozta Obama.
"Nem fogunk bocsánatot kérni pusztán azért, ha a mi hírszerzésünk esetleg jobb. De az olyan állam- és kormányfőknek, akikkel szoros együttműködést folytatunk, és akiknek az együttműködésétől függünk, biztosnak kell érezniük magukat afelől, hogy valós partneri minőségükben nem fenyegetjük őket. A változások, amelyeket elrendeltem, ezt a célt szolgálják" - mondta.
"Közeli barátaink és szövetségeseink vezetői megérdemlik, hogy tudják: ha meg akarom tudni, hogy mit gondolnak, akkor fel fogom emelni a telefont, hogy felhívjam őket, nem pedig a megfigyelőkhöz fordulok majd" - mondta.
Beszédében Obama azonban elsősorban az amerikaiakat igyekezett megnyugtatni arról, hogy az Egyesült Államok hírszerzése mérlegelni fogja a magánélet sérthetetlenségével kapcsolatos aggályokat az adatgyűjtés során, amelyet a Moszkvába szökött amerikai informatikus, Edward Snowden leplezett le.
Az elnök kijelentette, hogy az általa megismert tények alapján az amerikai hírszerzésnek nem volt célja a törvénysértés vagy az amerikaiak polgárok szabadságjogainak megsértése. Mint mondta, a hírszerző szervek, beleértve a Nemzetbiztonsági Ügynökséget (NSA) is, következetesen betartják a hétköznapi emberek magánéletének sérthetetlenségére vonatkozó előírásokat.
Az elnök nem kívánt találgatásokba bocsátkozni - az általa név szerint említett - Snowden tetteiről vagy indítékairól, de rámutatott, hogy az is több évbe telik majd, amíg teljes mértékben sikerül majd felfogni, milyen károkat okozott a kiszivárogtatás. Hangsúlyozta, hogy az ország védelme részben azoktól függ, akikre rábízták az államtitkokat.
Obama elrendelte, hogy kezdődjön meg az átmenet a tömeges adatgyűjtés jelenlegi gyakorlatától egy olyan mechanizmus felé, amely anélkül is fenntartja majd az Egyesült Államok jelenlegi hírszerzési képességét, hogy a metaadatokat a kormányzatnak kellene tárolni. Az elnök ugyanakkor - az általa felállított szakbizottság ajánlása ellenére - nem kezdeményezte, hogy a metaadatokat egy harmadik fél tárolja.
Az elnök a hírszerzési programok átláthatóságát célzó reformok keretében felhatalmazást kért a kongresszustól egy nem kormányzati szószólói testület felállítására, amely a jelentősebb terrorgyanús esetekkel kapcsolatban hallathatná hangját a külföldi hírszerzést felügyelő titkos bíróság (FISC) előtt.
Közölte, hogy megnöveli a hírszerzés feletti kormányzati ellenőrzést, a rendkívüli helyzetek kivételével a FISC engedélyhez köti a szakszolgálatoknak a metaadatokhoz történő hozzáférését és előírja a hírszerzési prioritások évenkénti felülvizsgálatát. A kommunikációs cégek ezentúl több információt oszthatnak meg a nyilvánossággal a feléjük irányuló kormányzati adatkérelmekkel kapcsolatban.
Obama hangsúlyozta, hogy az amerikai hírszerző szolgálatok a metaadatokat kizárólag terrorelhárításra, az amerikai és a szövetséges erők megvédelmezésére és a szervezett bűnözés elleni harc céljaira használhatják fel.
"A lényeg az, hogy az emberek szerte a világon - függetlenül a nemzetiségüktől - tudják, hogy az Egyesült Államok nem kémkedik az olyan egyszerű emberek ellen, akik nem jelentenek veszélyt a nemzetbiztonságunkra, és a magánéletük sérthetetlenségével kapcsolatos aggályaikat figyelembe vesszük. Ez a külföldi vezetőkre is igaz" - mondta Barack Obama.
A külföldi reakciókról a következő oldalon olvashat.Brüsszel üdvözli az amerikai elnök bejelentéseit
Az Európai Bizottság üdvözli Barack Obama amerikai elnök bejelentéseit az Egyesült Államok hírszerzési tevékenységének felülvizsgálatáról, különösen azt, hogy hajlandóságot mutat arra, hogy nekilásson eloszlatni a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által végzett tömeges adatgyűjtéssel kapcsolatos aggodalmakat - közölte péntek este Pia Ahrenkilde Hansen, az Európai Bizottság szóvivője.
A szóvivő által közzétett közleményből kiderül: az EU úgy ítéli meg, hogy az amerikai elnök ezzel fontos lépést tett afelé, hogy újra felépítse a megfigyelési botrány miatt megrendült bizalmat.
A német kormány üdvözölte Obama bejelentését
A német kormány üdvözölte pénteken Barack Obama amerikai elnök azon rendelkezéseit, amelyek korlátozni fogják a külföldiek megfigyelésében a Nemzetbiztonsági Ügynökséget (NSA).
"Sok német joggal aggódik személyes adatainak biztonságáért az NSA tevékenységéről szóló jelentések alapján. Ezt figyelembe véve a német kormány alapvetően üdvözli, hogy a jövőben a nem amerikai állampolgárok adatainak védelmét és személyiségi jogait is jobban tiszteletben fogják tartani. Német földön be kell tartani a német törvényeket, különösen legszorosabb partnereinknek és szövetségeseinknek" - mondta Steffen Seibert német kormányszóvivő pénteken.
A kormányszóvivő ugyanakkor azt is leszögezte, hogy a német vezetés álláspontja szerint "az Egyesült Államok hírszerzésével való együttműködés közös érdek". Ezt illetően ugyanakkor "tiszteletben kell tartani a német polgárok jogait és biztosítani kell adataik védelmét" - tette hozzá.
Az NSA volt szerződéses informatikusa, Edward Snowden által kiszivárogtatott dokumentumok szerint az ügynökség több millió európai telefont is megfigyelt, sőt - több más nemzetközi vezetővel egyetemben - Angela Merkel német kancellárt is lehallgatta.
Barack Obama pénteken elnöki utasítást adott ki, amelyben az NSA tevékenységének korlátok közé szorításáról, egyebek mellett a "baráti és szövetséges" külföldi vezetők lehallgatásának felfüggesztéséről, illetve a külföldi állampolgárok megfigyelésének csökkentéséről határozott.