Lukács Csaba arról számolt be: 20 éve jár tömegkatasztrófák helyszínére, ez nagyjából a 24-25. bevetése, de ennyire durva helyzetet még nem látott.
Elmondta: az oszlásnak indult hullák öt napja, a tikkasztó melegben, takarás nélkül fekszenek az utakon a település központjától száz méterre. A mellettük lévő vízből a túlélők isznak és tisztálkodnak. Lukács Csaba szerint napokon belül járvány törhet ki.
Mint elmondta: érthetetlen, hogy miért nem indulnak el összeszedni a holttesteket. Az üzemanyag hiány ellenére úgy véli, prioritásként kellene kezelni a halottak elszállítását.
Beszámolója szerint előfordul, hogy markolóval, a törmelékekkel együtt tolják le a holttesteket az utakról, hogy lehessen közlekedni. Ugyanakkor autók szinte nem is járnak, mert nincs üzemanyag.
A légihídnak köszönhetően ugyan percenként érkeznek a segélycsomagok a térségbe, de nem lehet azokat eljuttatni a rászorulóknak, szintén az üzemanyag-hiány miatt. A segélyszervezetek munkatársai gyalog, a hátukra véve viszik az adományokat.
Eközben kétségbeesett emberek ezrei menekülnének a reptérre, sokan gyalog teszik meg a több mint tíz kilométeres utat. Aki türelmes, az ki tud jutni a városból, de több órát állnak sorba a túlélők és van, akinek nincs is hová mennie - tette hozzá Lukács Csaba.
A kormány továbbra is hivatalosan 700 halottról beszél a tájfun után.
A Magyar Nemzet újságírója azt is elmondta: három napja azon dolgoznak, hogy valamilyen információhoz jussanak a Fülöp-szigeteken eltűnt magyar fiatalemberről, de az a sziget, ahol eltűnt, egyelőre megközelíthetetlen.
Jelezte: azt tervezik, hogy helikoptert bérelnek, de az üzemanyag-krízis miatt a kutatást is nagyon nehéz megszervezni.
Hanganyag: Gál Ildikó