Barack Obama elnök és vezető tanácsadói ugyanakkor arra az álláspontra jutottak, hogy egyelőre nincs valóságos alternatívája a metaadatok, beleértve a belföldi telefonhívásokra vonatkozó adatok gyűjtésének. A lap szerint a kormányzat utalt arra, hogy a begyűjtött kommunikációs adatokat a jövőben a korábbi öt helyett csak három évig fogják tárolni, miközben új műszaki megoldásokat dolgoznak ki a telefon- és internetszolgáltató társaságok adatainak szűrésére. Keith B. Alexander tábornok, az NSA igazgatója szerint az ilyen technológia kifejlesztése legalább három évbe telik majd.

Az elnök a nyilvánosság előtt még nem nyilatkozott azokról a lehetséges lépésekről, amelyeket Washington az adatmegfigyelés - Edward Snowden által leleplezett - gyakorlatának megváltoztatására készül megtenni. A washingtoni napilap szerint azonban a Fehér Ház komoly megfontolás tárgyává tette ezeket az intézkedéseket, miután szövetséges kormányok sora tiltakozott Washingtonnál az amerikaiak által végzett lehallgatások miatt. Emellett amerikai üzleti vezetők is aggályaikat fejezték ki az elnöknek amiatt, hogy az NSA tevékenysége miatt több milliárd dollárt dolláros európai és ázsiai megrendeléseket bukhatnak el.

Caitlin M. Hayden, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője úgy fogalmazott: biztosítani kell, hogy a hírszerzési tevékenység "mindenekelőtt az amerikaiak ellen irányuló tevékenységre összpontosítson". Alexander tábornok és James Clapper, az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója ugyanakkor nem mutatott hajlandóságot a jelentősebb változtatásokra azon kívül, hogy megnöveljék az NSA munkáját felügyelő tikos bíróság feletti közfelügyelet erősítését. (Az NSA elektronikus kémtevékenységét a külföldi hírszerzés felügyeletére vonatkozó törvény (FISA) alapján felállított bíróság, a FISC ellenőrzi.)

A lap szerint értesülései szerint a múlt hét óta német hivatalos személyek tárgyalnak a Fehér Házban arról, hogy az amerikai kormányzat olyan, az egymás elleni kémkedést kölcsönösen kizáró megállapodásra jusson Németországgal, mint amilyet korábban Nagy-Britanniával, Kanadával, Ausztráliával és Új-Zélanddal kötött.

A németek abban bíznak, hogy két hónap alatt eljuthatnak egy ilyen megállapodás kidolgozásáig, de a The Washington Postnak névtelenül nyilatkozó egyik amerikai kormányzati illetékes szerint az amerikai-német tárgyalások célja nem egy olyan megállapodás elérése, amely minden téren kizárná az egymás elleni kémkedést, hanem egy kétoldalú, "korszerűsített megértés" kialakítása.

A lap felhívta a figyelmet, hogy Obama elnök a külföldi vezetők közül kizárólag Angela Merkel kancellár esetében jelentette ki, hogy az Egyesült Államok felhagyott a megfigyelésével, és hogy a jövőben sem fogja őt megfigyelni.