A választási győztes konzervatívok 14 fős tárgyalócsoportját Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke vezeti - közölte hétfőn a kereszténydemokrata párt. A delegáció tagjai között lesz Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a keresztényszociális unió (CSU) elnöke, Volker Kauder, a CDU/CSU parlamenti frakciójának vezetője és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter.
Az SPD 7 tagú küldöttségét Sigmar Gabriel elnök vezeti. A két legnagyobb német politikai erő képviselői egyelőre egy találkozóban állapodtak meg. A megbeszélést Berlinben tartják pénteken 13 órától. A Spiegel Online hírportál szerint elképzelhető, hogy péntekig az SPD delegációja is bővül majd, hogy kiegyensúlyozottabbak legyenek az erőviszonyok a tárgyalóasztalnál.
A legtöbb vita az SPD adóemelési tervei körül lehet, amelyeket a konzervatívok elutasítanak. A szociáldemokraták a legmagasabb jövedelmű réteg adóterheit növelnék, egyebek között a személyi jövedelemadó felső kulcsának emelése révén, és a plusz bevételt elsősorban az oktatás és az infrastruktúra fejlesztésére fordítanák. A konzervatívok szerint nincs szükség adóemelésre, mert a gazdasági növekedés révén minden külön intézkedés nélkül is történelmi csúcsra emelkednek az adóbevételek, így tavaly átlépték a 600 milliárd eurós határt, és 2017-ben elérik a 700 milliárd eurót.
A konzervatívok a Zöldeket is felkérték, hogy kezdjenek egyeztetést a kormányalakítás lehetőségeiről. Ezt a baloldali ökopárt közölte hétfő késő délután. A felkérés Angela Merkeltől érkezett, a megbeszélést a jövő hét végén tartják meg. A Zöldek delegációja négytagú lesz. A párt előre megszabott egy sor feltételt, rögzítette egyebek között azt, hogy csak akkor hajlandó koalícióra lépni a konzervatívokkal, ha bevezetik a minimálbért és 10 milliárd euró plusz forrást csoportosítanak át az oktatás fejlesztésére.
Joachim Gauck államfő is tájékozódni kíván a szeptember 22-én tartott választások nyomán kialakult helyzetről. Ezért valamennyi parlamenti párt vezetőjét meghívja hivatalába egy-egy négyszemközti beszélgetésre - írta hétfőn a Süddeutsche Zeitung. Az államfő pontosan tudni szeretné, hogy a pártvezetők miként értékelik a helyzetet és hogyan akarják elkerülni a kormányzati munka teljes leállását - írta a müncheni lap, hangsúlyozva, hogy rendkívül nehéznek tűnik a kormányalakítás, és ha nem sikerül, akkor az államfőnek kell döntenie arról, hogy feloszlatja-e a parlamentet és új választásokat ír ki.
A CDU/CSU és az SPD legutóbb 2005 és 2009 között kormányozott együtt, a kancellár akkor is Angela Merkel volt. A koalíciós szerződés megkötését minden korábbinál hosszabb tárgyalások előzték meg, a szerződést a választások utáni 65. napon írták alá.
Az SPD kibővített választmánya (konvent) pénteken adott felhatalmazást a pártvezetésnek arra, hogy tájékozódó megbeszélést folytasson a konzervatívokkal. A konvent ennek eredménye alapján dönt majd arról, hogy az SPD hivatalos koalíciós tárgyalást kezd-e a konzervatívokkal. Amennyiben sikerül kidolgozni egy koalíciós megállapodást, a végső döntést a 472 ezer fős tagság hozza meg. A pártszavazás eredménye kötelező érvényű.
Az SPD tagságának 65 százaléka ellenzi a nagykoalíciót egy pénteken ismertetett felmérés szerint. A pártban elsősorban azért tartanak az újabb nagykoalíciótól, mert úgy vélik, hogy az SPD választói támogatottsága éppen a közös kormányzás miatt süllyedt történelmi mélypontra, 23 százalékra a 2009-es választáson. Sokan pedig úgy vélik, hogy a szociáldemokraták a CDU/CSU túlereje miatt kormányzati pozícióban sem nagyon érvényesíthetnék az elképzeléseiket, ezért inkább ellenzékben kellene maradniuk.
A CDU/CSU a választáson a szavazatok 41,5 százalékát szerezte meg, ami 311 mandátumot jelent a 630 fős Bundestagban, a törvényhozás alsóházában. Az abszolút többséghez - 316 mandátumhoz - 42,5 százalék kellett volna. Az SPD a szavazatok 25,7 százalékát nyerte el, képviselőcsoportja 192 fős. A Baloldal 8,6 százalékos eredménnyel 64 képviselőt küldött a Bundestagba. A Zöldek 8,4 százalékot szereztek, ami 63 mandátumot jelent. A konzervatívok 2009 óta a liberális FDP-vel kormányoztak, amely azonban nem lépte át az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöböt.