Reding a Miljeniccsel folytatott megbeszélés után kettőjük közös sajtótájékoztatóján üdvözölte a miniszter bejelentését, és jelezte, hogy a Horvátországgal szemben ez ügyben megindított eljárás további sorsa a mostani ígéret valóra váltásától függ.
A jogvita hátterében az úgynevezett "lex Perkovic" áll.
A zágrábi parlament mindössze három nappal Horvátország július elsejei uniós csatlakozása előtt módosította az európai elfogatóparancs végrehajtásáról szóló jogszabályát. A módosítás értelmében csak azokat kell az európai elfogatóparancs alapján más uniós országoknak kiadni, akiket 2002. augusztus 7. után elkövetett bűncselekmények miatt keresnek. A szóban forgó dátum az a nap, amelyen hatályba lépett az európai elfogatóparancsról szóló uniós jogszabály. E módosításról azonban Zágráb nem egyeztetett Brüsszellel.
A törvénymódosítás nyomán Horvátország - saját nemzeti joga szerint - nem köteles elfogni és kiadni Németországnak Josip Perkovicot, az egykori jugoszláv titkosszolgálat, az UDBA korábbi tisztjét. A német hatóságok szerint 1983-ban ő adta azt az utasítást, hogy jugoszláv titkos ügynökök öljenek meg egy Bajorországban élő jugoszláv-horvát emigránst. Az európai elfogatóparancs jogintézményének uniós szabályai ugyanakkor kötelezővé tennék Perkovic kiadatását.
"Feltételek nélkül összhangba fogjuk hozni a törvényt az európai joggal" - ígérte a sajtótájékoztatón a horvát igazságügyi miniszter. Mint mondta, kiiktatják a jogszabályból a 2002. augusztus 7-i időkorlátot, és a bűncselekmény elkövetésének időpontjára tekintet nélkül lehetővé teszik a kiadatást. Ezt a változtatást a lehető leghamarabb, de legkésőbb a jövő év első napján hatályba akarják léptetni.
A Brüsszel által Zágráb ellen indított eljárás azzal fenyegetett, hogy az unió visszatarthat bizonyos, Horvátországnak szánt támogatási összegeket.