A tanácskozáson várhatóan 131 állam- és kormányfő, uralkodó, valamint mintegy 60 külügyminiszter vesz majd részt. Martonyi János, a magyar diplomácia vezetője szerdán érkezik New Yorkba, ahol számos két- és több oldalú megbeszélésen vesz részt és jövő hétfőn szólal fel az általános vitában.

Barack Obama hétfőn utazik New Yorkba és kedden szólal fel az ENSZ székházában. Ugyanezen a napon mondja el beszédét Haszan Róháni iráni államfő is. Bár a hivatalos washingtoni nyilatkozatok szerint nem terveztek ilyet, a Fehér Ház szerint "nem kizárt", hogy a két vezető találkozik egymással. A két ország között nem volt csúcsszintű találkozó az 1979-es iráni iszlám forradalom és a teheráni amerikai nagykövetség elfoglalása óta.

Még csak találgatni lehet, hogy Róháni találkozik-e Obamával, de az már tudható, hogy Francois Hollande francia államfővel fog tárgyalni. Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter emellett a hét folyamán eszmecserét folytat hazája nukleáris programjáról a Biztonsági Tanács öt állandó tagjából és Németországból álló hathatalmi csoporttal. Ezt hétfőn New Yorkban Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője jelentette be, miután találkozott az iszlám köztársaság diplomáciájának vezetőjével.

Az új iráni vezetés magatartása arra utal, hogy Róháni felszólalása jelentősen különbözik majd azoktól a kirohanásoktól, amelyeket az elmúlt nyolc évben az előző elnök, Mahmúd Ahmadinezsád intézett Izrael ellen a Közgyűlés pódiumáról.

A The New York Times hétfőn közölt értesülése szerint Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, aki jövő kedden szólal majd fel a világszervezet fórumán, arra fog figyelmeztetni, hogy az iráni vezetés, amely a Teherán elleni nemzetközi szankciók feloldására törekszik, talán ugyanolyan csapdát készít, mint nyolc évvel ezelőtt Észak-Korea. Phenjan 2005-ben, egy akkor történelmű jelentőségűnek vélt megállapodásban megfogadta, hogy gazdasági, biztonsági és energetikai ellenszolgáltatások fejében lemond a katonai nukleáris programjáról. Egy évvel később a kommunista rezsim elvégezte az első kísérleti atomrobbantását.

Netanjahu az izraeli forrásokra hivatkozó amerikai lap szerint az iráni urándúsítás befejezését és a dúsított uránnak az ország területéről való elszállítását, a fordói urándúsító létesítmény felszámolását, a natanzi uráncentrifugák leállítását és az araki nehézvizes reaktor leállítását fogja követelni. Obama egyébként a közel-keleti béketárgyalások újjáélesztésének nevében találkozik az ENSZ Közgyűlésére kiutazó izraeli kormányfővel és Mahmúd Abbász palesztin elnökkel is.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szerint a fő témát a szíriai polgárháború befejezésére tett erőfeszítések fogják jelenteni. Ban rámutatott, hogy a vegyi fegyverek nemzetközi ellenőrzés alá vonásáról kötött orosz-amerikai megállapodás, amelyet a Biztonsági Tanács a héten határozattal erősíthet meg, csak a jéghegy csúcsát jelenti. A BT-határozattal kapcsolatban továbbra is vita folyik Washington és Moszkva között, hogy vajon abba szankciókat is bele kell-e foglalni arra az esetre, ha Damaszkusz megtagadja annak végrehajtását.

A Közgyűlésben az államfők közül kedden elsőként Dilma Rousseff brazil elnök szólal majd meg, aki a múlt héten az amerikai titkosszolgálatnak a hazájában végzett lehallgatásai és megfigyelése miatt lemondta az október 23-ra tervezett washingtoni látogatását. Megfigyelők érdeklődéssel várják, hogy felbukkan-e az ENSZ-ben a háborús bűnökkel vádolt Omár Hasszán al-Basir szudáni elnök, ami - Ahmadinezsád híján - a legnagyobb botrány lehet az idei ENSZ-fórumon.

Basir, akinek beszédét csütörtökre ütemezték be, már szállást is foglaltatott magának az amerikai nagyvárosban. Az ENSZ-székháznak otthont adó Egyesült Államok egy 1947-es megállapodás értelmében köteles minden tagállam vezetőinek megadni a beutazási vízumot, ugyanakkor nem tagja a szudáni elnököt köröztető hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC), ezért nem kötelessége letartóztatni a szudáni vezetőt.

Az általános vita megnyitását megelőzően, hétfőn a világ vezetői először vesznek részt egy olyan ENSZ-rendezvényen, amelynek témája az, hogy hogyan lehetne bevonni a fogyatékkal élő embereket a világgazdaságba. A felszólalók között lesz John Kerry amerikai külügyminiszter és Stevie Wonder énekes.