A néhai Moammer Kadhafi líbiai vezető közel tíz évvel ezelőtt döntött úgy, hogy a vegyi és atomfegyverek megsemmisítésének útjára lépve javítani próbálja országának nemzetközi tekintélyét, hiszen Líbiát akkor az úgynevezett latorállamok között tartották számon, amelyeket elsősorban a terrorizmus támogatásával vádoltak. E megfontolás alapján Tripoli csatlakozott a vegyi fegyvereket tiltó nemzetközi szerződéshez és az annak tiszteletben tartását felügyelő nemzetközi szervezethez (OPCW).
A mostani évtized elejéig Líbia fel is számolta mustárgázkészletének 54 százalékát és a vegyi fegyverek készítésére használt kémiai anyagok 40 százalékát, továbbá megsemmisített 3500 olyan bombát és lövedéket, amely alkalmas a vegyi anyagok bevetésére. A Kadhafi-rezsim elleni felkelés megindulásakor, 2011-ben azonban a folyamat elakadt, és az ország új vezetése csak tavaly decemberben indította azt újra.
A katonai vezérkar szóvivője, Ali Sihi elmondása szerint csak a mustárgázkészlet teljes megsemmisítése 2016-ig eltart még. A szóvivő mindazonáltal azt is hangoztatta, hogy a vegyi anyagokat szigorúan őrzik, és az eddigi tapasztalatok teljes mértékben megnyugtatóak, mert az érintett raktárlétesítményekből semmilyen veszélyes anyag nem került a környezetbe, s nem is tűnt el.
Líbia nemrégiben írt alá megállapodást az Egyesült Államokkal arról, hogy Washington segít megsemmisíteni megmaradt készleteit. Ennek alapján hamarosan amerikai szakértők utaznak az országba.
Aszad az említett nyilatkozatban azt mondta, hogy a szíriai fegyverek megsemmisítése egymilliárd dollárba kerül. A líbiai hatóságok a költségterheket nem közölték, de azt jelezték, hogy a most folyó munkálatokat 80 százalékban amerikai, 20 százalékban pedig német forrásból finanszírozzák.
Líbia rendelkezik némi uránkészlettel is. Ezek megsemmisítéséről egyelőre nincs szó, hanem azt vizsgálják, lehetséges-e felhasználni békés célokra, akár úgy is, hogy olyan országoknak adják el, ahol biztosított az ilyen jellegű felhasználás.