Basbugot azzal vádolták, hogy részt vett a Recep Tayyip Erdogan vezette török kormány megdöntésére irányuló összeesküvésben. A volt vezérkari főnök - aki 2008 és 2010 között töltötte be ezt a tisztséget - mindvégig tagadta a vádat.
Az öt éve húzódó Ergenekon-perben 275 ember ellen emeltek vádat, köztük Basbug volt a legmagasabb rangú katonatiszt. Az ügyészség összesen 64 vádlottra kért életfogytiglani börtönbüntetést. Basbugon kívül legalább további 12 személyt ítéltek életfogytig tartó szabadságvesztésre, köztük Sener Eruygur és Hürsit Tolon nyugalmazott tábornokokat, Tuncay Özkan újságírót és Dogu Perinceket, a parlamenten kívüli nacionalista Munkáspárt vezetőjét.
A bíróság hétfőn ismertetett ítélete szerint több tucatnyi további vádlott is hosszú szabadságvesztést kapott az ügyben, az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) három parlamenti képviselőjére például 12-től 35 évig terjedő börtönbüntetést szabtak ki. A 275 vádlottból 21 személyt - köztük katonákat, újságírókat és egyetemi oktatókat - felmentettek.
Az Ergenekon-perben az Isztambultól nyugatra fekvő Silivri börtönében működő törvényszék járt el. Hétfő reggel a bíróság épülete környékén a vádlottak több támogatója gyűlt össze tiltakozásul az eljárás ellen, jóllehet a hatóságok múlt héten megtiltották a tüntetést. A rendőrség szögesdróttal és betontömbökkel torlaszolta el a bíróság épületéhez vezető utat. A biztonsági erők könnygázt vetettek be a demonstrálók ellen, akik kormányellenes jelszavakat skandáltak. Több száz rohamrendőrt helyeztek szolgálatba az ítélethirdetés idejére, a biztonsági erők vízágyúkkal is készültek a tüntetésekre.
Az ügyészség szerint szekuláris nacionalisták állítólagos hálózata - Ergenekon kódnév alatt - robbantásokat és gyilkosságokat tervelt ki, hogy kiprovokálja a hadsereg fellépését és katonai puccsot idézzen elő.
Az ellenzék szerint koholt vádakról van szó, mert mint mondják, az Ergenekon-ügyet a kormány kreálta, hogy leszámoljon politikai ellenfeleivel és "betörje" a Törökországot hosszú ideig uraló világi elitet. A bírálatok szerint az állítólagos összeesküvők ügyének tárgyalása során a bíróság politikai befolyás alatt állt.
Erdogan korábban tagadta, hogy a kormány beavatkozott volna a jogi eljárásba és hangsúlyozta az igazságszolgáltatás függetlenségét. Azt azonban bírálta, hogy több vádlottat túl hosszú ideje tartanak őrizetben.
Ilker Basbug vasárnap a Twitteren azt írta: a török közvélemény nem fogja elfogadni, hogy ártatlan emberekre büntetést szabjanak ki. "(A kormány) tudja, hogy (az ítélettel) olyan fekete foltot ejtenek a török állam és a hadsereg dicsőséges történelmén, amelyre soha korábban nem volt példa" - vélte a volt vezérkari főnök.
Törökországban a hadsereg három puccsot hajtott végre 1960 és 1980 között, és 1997-ben is a hadsereg segítségével távolították el a hatalomból az első iszlamista vezetésű kormányt. Az Erdogan vezette iszlamista gyökerű Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) 2002-es kormányra kerülése óta azonban egyre inkább csökken a hadsereg befolyása. Legutóbb például szombaton történtek személycserék a katonai vezetésben, és ennek során eltávolítottak parancsnoki pozíciójából egy kormányellenesnek tartott magas rangú tábornokot.