A szemét nagy üzlet - ismerte fel Norvégia, amely úgy építette meg az oslói szemétégetőt, hogy a jövőben növelhesse annak kapacitását. A helyi hulladék mellett 10 százalékban külföldről érkezett anyagot égetnek el és termelnek belőle energiát.
Bár Európában Németország a vezető állam a szemét-import és égetés terén, Norvégia az, ahol egységnyi hulladékból a legtöbb energiát előállítják - írja a Guardian.
A norvég Klíma és Szennyezésügyi Hivatal vezetője nem volt hajlandó pontos számokat mondani, de annyit tudni, hogy Bristol és Leeds angliai városok évi 45 ezer tonna hulladékot exportálnak Norvégiába és fizetnek azért, hogy azt átvegyék tőlük.
A norvég szemétégető bevétele felét a díjakból, másik felét pedig a szemétégetés során előállított energia eladásából szerzi.
Mint a Guardian megjegyzi, Európa-szerte kezd felfutni a szemétégetés szemben a szemétlerakással. A kontinensen 420 égető, 20 millió embernek biztosít energiát. Norvégiában úgy látják: az évi 150 millió tonna tárolókba küldött szemétből egyre többet égetnek majd el, amivel pénzt lehet keresni.
Egyes brit városoknak olcsóbb a skandináv országba küldeni a szemetet, mint otthon landfill-telepekre vinni- mondta a hivatal képviselője. Illetékesek sietnek megjegyezni, hogy csak gondosan szétválogatott és "tisztának" tartott szemetet égetnek, azaz olyat amely nem szabadít fel káros anyagokat.
Bár a norvégok 71 százaléka támogatja az energia-termelést célzó szemétégetést, de attól tart, hogy a külföldről hozott hulladék esetében nem garantált, hogy azt alaposan szétválogassák.
A zöld szervezetek pedig arra panaszkodnak, hogy az égetéssel azt sugallják az embereknek: nem fontos dolog az újrahasznosítás, mindent ki lehet dobni, pedig szerintük a hulladék 80%-át újra lehet hasznosítani.
A Guardian szerint a globális hulladék-üzlet évi 443 milliárd dolláros forgalmat bonyolít. A legtöbb hulladékot Kína dolgozza fel, de Nyugat-Afrikában is sok elektronikai hulladékot bontanak szét - gyakran veszélyes körülmények között dolgozó gyerekek.