A népszavazásra bocsátandó szöveg - amely elindítójáról a Minder-kezdeményezés nevet kapta - jelentősen növelné a részvényesek jogát arra, hogy gátat szabjanak a túl nagy vezetői fizetéseknek és prémiumoknak.
Daniel Vasella, a Novartis gyógyszercég elnöke például 2011-ben 15 millió svájci frankot (12 millió euró) vett föl, Ernst Tanner, a Lindt és Sprüngli csokoládégyáré 10 milliót, Severin Schwan, a Roche gyógyszerkonszern feje 12,5 milliót, Paul Bulcke, a Nestlé élelmiszeripari cég főnöke pedig 11,2 milliót.
Ha a svájciak a referendumon elfogadják a kezdeményezést - ami a felmérések alapján valószínű -, Svájcnak lesz "a legmerevebb részvénytársasági joga a világon" - figyelmeztettek már jó előre a javaslat ellenfelei, akik bizottságot is alakítottak az ellenkampány érdekében.
A "névadó" Thomas Minder szerint, aki a Trybol SA nevű, kozmetikai és gyógyszerészeti cikkeket gyártó családi vállalkozás vezetője, a nagy cégek főnökeinek mértéken felüli jövedelmei az igazgatótanácsok tétlenségével magyarázhatók. Utóbbiak ugyanis "képtelenek féken tartani a vezetői béreket". Ahelyett, hogy tartalékokat képeznének és - amint a törvény előírja - legalább 5 százalékos osztalékot juttatnának a részvényeseknek, "csillagászati béreket" ítéltek meg a vezetőknek "mindenki más előtt".
A Le Temps című lapnak nyilatkozó Minder egyetlen megoldást lát e visszaélések megszüntetésére: a részvényesek dönthessenek a cégvezetés tagjainak javadalmazásáról.