eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Még nincs vége az algériai túszdrámának

Az algériai speciális erők a békés megoldásra törekednek a túszejtő terroristákkal, még mielőtt "semlegesítenék" őket - jelentette az algériai hírügynökség. Washingtoni külügyminisztériumi források helyi idő szerint péntek este megerősítették, hogy továbbra is több külföldi túsz van az iszlamista terroristák fogságában.

Közben újabb részletek láttak napvilágot abból a telefonbeszélgetésből, amelyet Hillary Clinton amerikai külügyminiszter az algériai kormányfővel folytatott. A beszélgetés során Abdelmalek Szellal elismerte, hogy a túszok veszélyben vannak, a helyzet kiszámíthatatlan.

Az amerikai diplomácia vezetője pénteken Washingtonban japán kollégáját fogadta, és mindketten a lehető legnagyobb körültekintésre, illetve az ártatlan életek védelmére szólították fel az algériai kormányt. Az Egyesült Államok egy nappal korábban Japánnal, valamint Nagy-Britanniával és Norvégiával együtt közvetve bírálta az algériai hatóságok túszmentő akcióját, felróva, hogy az nem volt kellően körültekintő, és hiányolva az előzetes tájékoztatást.

Az algériai biztonsági erők csütörtök délelőtt indítottak légi és szárazföldi támadást az iszlamisták által megszállt szaharai földgázkitermelő telep ellen, a támadásban több terrorista mellett számos túsz is életét vesztette. Az akció több ország - köztük Japán, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok - szerint veszélyeztette a túszok életét.

Az algériai hírügynökség szombat hajnali jelentése szerint 12 túsz és 18 túszejtő halt meg az iszlamista terroristák által változatlanul megszállva tartott szaharai földgázkitermelő telep elleni katonai támadásban. Az APS hivatalos hírügynökség mérlege szerint az iszlamisták egy nappal korábbi támadásakor a telepen 132 külföldi és mintegy 600 algériai alkalmazott tartózkodott. Közülük mintegy 100 külföldit és 573 algériait állítólag sikerült kiszabadítani.

A külföldi áldozatok állampolgársága nem ismert, de bizonyos, hogy egy amerikai, egy francia és egy brit nemzetiségű alkalmazott életét vesztette. Nem kizárt, hogy az áldozatok száma magasabb 12-nél. Több forrás szerint még mindig legalább hét külföldi - három belga, két amerikai, egy japán és egy brit állampolgár - van az iszlamisták fogságában. Ezt jelentette az ANI mauritániai hírügynökség is, amelyet feltételezések szerint a terroristák szócsövükként használnak. Hírügynökségi jelentések szerint két malajziai állampolgár is fogságban van.

Az iszlamista támadók különböző források szerint mintegy 30-40-en lehettek. A legelső hírek szerint algériaiak voltak, később azt közölték, hogy Líbiából érkeztek, végül pedig azt, hogy a szomszédos Nigerből. Az azonban szinte bizonyos, hogy a földgáztelep elleni támadást a Maliban kezdett francia katonai intervencióra való válaszként hajtották végre. Miközben újabb terrorista akciókkal fenyegetőznek, követelik, hogy Franciaország vessen véget a beavatkozásnak.

Az akciót vélhetően vélhetően egy Moltar Belmoktar nevű dzsihádista veterán szervezte, aki az al-Kaidával is kapcsolatokat ápoló "maszkos brigád" nevű csoport vezetője - írja a CNN. Az akciót magára vállaló szervezet állítólag azt ajánlotta az Egyesült Államoknak, szabadon engedi az amerikai túszokat, ha cserébe kiengednek két rabot: a World Trade Center elleni 1993-as bombázást előkészítő Omar Abdel Rahman sejket, valamint egy terrorizmussal vádolt pakisztáni nőt. Az alkut az USA visszautasította, arra hivatkozva, hogy terroristákkal nem tárgyalnak.

A kiszabadult túszok beszámolói szerint a túszejtők brutális módszereket alkalmaztak: többük testére robbanóanyagokat tartalmazó mellényt erősítettek, de volt olyan, akinek a nyaka köré szereltek plasztikbombákat. Egy megmenekült túsz beszámolója alapján a robbanószerrel ellátott, bekötött szemű rabokat az AK-47-esekkel felszerelt túszejtők dzsipekbe zsúfolták. Az egyik terepjáró karambolozott, így páran el tudtak menekülni, köztük a történetet elmesélő Stephen McFaul. Más, a telepen dolgozó alkalmazottak - köztük konyhai dolgozók - álruhában próbáltak elmenekülni a helyszínről.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Hat héten át zajlik a világ leghosszabb választása: most dőlhet el másfél milliárd ember jövője

Hat héten át zajlik a világ leghosszabb választása: most dőlhet el másfél milliárd ember jövője

Indiában pénteken kezdődött meg a világ legnagyobb általános választása, amelyen közel 1 milliárd választásra jogosult adhatja le a szavazatát. A rendkívüli méretek miatt ezt a szokásosnál sokkal hosszabb időkeretben bonyolítják le, összesen hat héten keresztül zajlik a voksolás, eredményekre csak júniusban lehet majd számítani. A döntés nem könnyű, ugyanis számos olyan tényező van, amely befolyásolhatja a választók döntését. Elemzésünkben összeszedjük, hogy mi motiválhatja most az indiai szavazókat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×