Az elnök fehér házi sajtótájékoztatóján ezenkívül aláírta azt a 23 rendeletet, amelyet saját hatáskörben hozott meg a fegyveres erőszak visszaszorítása érdekében. Ezek a törvényhozás jóváhagyását nem igénylő intézkedések egyebek között előírják a szövetségi intézmények számára, hogy több, a fegyvervásárlók ellenőrzéséhez szükséges adatot hozzanak nyilvánosságra. A Járványvédelmi és Megelőzési Központok (CDC) hálózata feladatul kapta, hogy végezzen kutatásokat a fegyveres erőszak megelőzésének lehetőségéről.

A fegyvertartás szabályainak szigorítását célzó intézkedéscsomag végrehajtása összesen mintegy félmilliárd dollárba kerül majd. Obama a bejelentés során hangsúlyozta, hogy a szabályozás önmagában még nem vet véget a fegyveres gyilkosságoknak, de, mint mondta, "ha csak egy életet is megmenthetünk, akkor erkölcsi kötelességünk azt megpróbálni". Szavai szerint hivatalának teljes súlyát latba veti a fegyvertartás szabályainak szigorítása érdekében.

"Ezt (a lépést) már nem halogathatjuk tovább" - hangoztatta az elnök, rámutatva, hogy a 27 ember, köztük 20 kisiskolás halálát követelő, decemberi newtowni mészárlás óta mintegy 900 ember életét oltották ki lőfegyverrel az Egyesült Államokban. A connecticuti vérfürdő idejét Obama elnöksége legrosszabb napjának nevezte.

Az elnöki bejelentés nyomán várhatóan az eddiginél is erősebben fellángol majd a harc a fegyverlobbi és a fegyvertartás szigorításának hívei között. Egyes kérdésekben ugyanakkor lehet esély az előrelépésre, az AP hírügynökség és a GfK közvélemény-kutató intézet közös felmérése szerint ugyanis az amerikai felnőttek többsége támogatná a katonai típusú, gyorstüzelő fegyverek forgalmazására vonatkozó (2004-ben lejárt) tilalom visszaállítását. 84 százalékuk azt sem bánná, ha létrehoznának egy olyan szövetségi rendszert, amelyben az összes fegyvervásárló háttere ellenőrizhetővé válna. (A fegyverek mintegy 40 százalékát jelenleg olyan fegyverkiállításokon és egyéb magán vásárokon szerzik be az Egyesült Államokban, amelyek esetében nem szükséges a vásárló ellenőrzésére.)

51 százalék ellenben úgy véli, hogy a fegyvertartás korlátozása alkotmányos jogokat sért.

A kongresszus napirendjét az elkövetkező hetekben azonban nem ez a témakör, hanem a költségvetési plafon emelésének ügye fogja meghatározni. Mitch McConnell, a szenátusi republikánus kisebbség vezetője arra figyelmeztette a kormányzatot, hogy a fegyvertartás szabályainak korlátozását a ház valószínűleg legkevesebb három hónap múlva fogja tárgyalni. Harry Reid, a szenátusi demokrata többség vezetője is előbbre sorolta a bevándorlás reformjának ügyét a fegyverek kérdésnél.

Az elnöki szerdai bejelentést megelőzően a fegyverlobbi legerősebb csoportja, a több mint 4 millió tagot tömörítő Nemzeti Lőfegyver Szövetség (NRA) televíziós hirdetést tett közzé, amelyben kifogásolta, hogy Obama elvetette a szövetségnek azt a gyerekek biztonságának javítását szolgáló javaslatát, hogy minden iskolát fegyveres őrizzen. Eközben az "elitista képmutató" iskolás lányaira a Secret Service emberei vigyáznak.

Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője közleményében "visszataszítónak és gyávának" nevezte az elnök gyerekeinek bevonását a kampányba.

Az Egyesült Államok a világ egyik leginkább felfegyverzett társadalma, ahol becslések szerint magánszemélyek mintegy 250-300 millió lőfegyvert birtokolnak. A fegyvertartás jogát az alkotmány szavatolja.

Heves viták

Obama tervei a The Washington Post szerint a legátfogóbb szövetségi szabályozási törekvést jelentik azóta, hogy Lyndon B. Johnson elnök 1968-ban megszigoríttatta a fegyvertartási szabályokat. Az akkori intézkedések kiváltó oka legfőképp Martin Luther King polgárjogi vezető és Robert Francis Kennedy demokrata elnökjelölt meggyilkolása és a két merénylet által kiváltott sokk volt.

Az Obama elnök által kezdeményezendő szabályozással kapcsolatban országszerte heves vita bontakozott ki. Noha az Egyesült Államokban naponta 32 embert gyilkolnak meg lőfegyverrel, és összesen 90-en veszítik életüket ilyen fegyverektől, a társadalom megosztott azzal kapcsolatban, hogy szükség van-e beavatkozásra a szövetségi kormányzat és a kongresszus részéről. Miközben New York államban kedden törvényt fogadtak el a lőfegyvertartás szigorításáról, és további 10 államban is hasonló intézkedéseket vettek fontolóra, Wyomingban és Nebraskában megpróbálnak törvényi kibúvót találni a várható rendeleti és törvényi szabályozás alól.

A tervezett szigorítással szembeni országos ellenállást az amerikai fegyverlobbi legerősebb érdekcsoportja, a Nemzeti Lőfegyverszövetség (NRA) vezeti, amely minden kompromisszumot elvetve arra hivatkozik, hogy az amerikai alkotmány második módosítása értelmében "nem lehet a népnek a fegyverek birtoklásához és viseléséhez való jogát csorbítani". A szervezet szóvivője, Andrew Arulanandam szerint a szabályozás szigorításának hírére 250 ezren léptek be az NRA-be, amelynek tagsága már eléri a 4,25 millió főt. Ugyanakkor Amerika-szerte ugrásszerűen megnőtt a fegyvervásárlások száma.

Geren Wintemute, a Kaliforniai Egyetem erőszak-megelőzési kutatóprogramjának igazgatója a szerdai The New York Timesnak úgy nyilatkozott, hogy amerikai magánszemélyek birtokában becslések szerint 250-300 millió lőfegyver található. Elemzők szerint a korlátozásokat rendkívül nehéz lesz keresztülvinni a kongresszuson, amelynek képviselőházában a republikánusok vannak többségben.Az elnök által bejelentendő intézkedések várhatóan magukba foglalják majd a félautomata fegyverek tilalmát, a tölténytárak kapacitásának korlátozását, valamint a fegyvervásárlók épelméjűségének és bűnügyi hátterének vizsgálatát is. Mindez a kritikusok szerint azonban csak részmegoldást jelent majd, mivel az Egyesült Államokban elkövetett gyilkosságok túlnyomó részét maroklőfegyverrel követik el. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) adatai szerint 2011-ben például 6220 emberrel végeztek pisztollyal és csak 323-mal karabéllyal.

Önmagában nem feltétlenül jelent megoldást minden bajra az sem, ha a fegyvervásárlók körében megszigorítják az előzetes háttérellenőrzést. Ugyanis sem a decemberi newtowni mészárlást végrehajtó Adam Lanza, sem pedig az oregoni Clackamasban karácsonykor lövöldöző Jacob T. Roberts nem saját maga szerezte be a gyilkos fegyvert. A Kaliforniai Egyetem összesítése emellett azt is kimutatta, hogy a lőfegyverrel végrehajtott bűncselekményekért elítéltek legkevesebb 80 százaléka magánszemélyektől jutott fegyverhez.

A szűrés a szigorítások hívei szerint azonban mégis hozott eredményeket. Az FBI egy CNN által szerdán ismertetett összesítése szerint az elmúlt 14 évben több mint egymillió személy fegyvervásárlási szándékát akadályozták meg mentális problémákra, kábítószer-fogyasztásra, vagy az illető büntetett előéletére hivatkozva.

Az Egyesült Államokban az összes szövetségi engedéllyel rendelkező fegyverkereskedőnek már ma is kötelessége, hogy az országos komputerizált bűnügyi háttérellenőrzési rendszerrel összevesse a vásárló adatait. Ez a követelmény azonban nem vonatkozik fegyverkiállításokra és egyéb magánvásárokra, márpedig az amerikaiak lőfegyvereik mintegy 40 százalékát ezeken szerzik be.