eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Így értékelik Csehszlovákia kettéosztását

Csehszlovákia kettéosztása 1992-ben szükségszerű volt, mert az akkori szövetségi államban felgyülemlett belpolitikai feszültség tovább már tarthatatlanná vált - állapította meg a cseh és a szlovák miniszterelnök, akik a közös cseh-szlovák állam felbomlásának, s az önálló Csehország és Szlovákia megalakulásának 20. évfordulója alkalmával Brnoban a cseh közszolgálati televízió rendkívüli újévi vitaműsorában beszélgettek.

"Meggyőződésem, hogy ez a húsz évvel ezelőtti lépés helyes, sőt az egyetlen lehetséges lépés volt. Jó volt, hogy az akkori cseh és szlovák politikai vezetés képes volt megegyezni ebben a lépésben" - jelentette ki Petr Necas, szlovák partnerével, Robert Ficóval beszélgetve. Necas szerint az esetleges népszavazás nem oldott volna meg semmit, s valószínű, hogy csak növelte volna a feszültséget, s a cseh-szlovák ellentéteket.

"Egyetértek a cseh miniszterelnök szavaival. Létezett egyfajta társadalmi megrendelés bizonyos megoldásra, az adott állapot már tarthatatlan volt. Én is így éreztem akkor" - nyilatkozta Fico. Hozzátette: Csehország és Szlovákia a szétválás után közelebb kerültek egymáshoz, s mindketten tagjai az Európai Uniónak és a NATO-nak.

Felmérések szerint azonban úgy Csehországban, mint Szlovákiában is a lakosság több mint fele akkoriban ellenezte a közös állam szétosztását.

Mindkét kormányfő szerint a cseh-szlovák kapcsolatok ma nagyon jók, korrektek és meghaladják a szokásos nemzetközi szintet. Számos területen pedig új lehetőségek vannak az együttműködés továbbfejlesztésére. A politikusok reálisnak tartják, hogy 2016-ban vagy 2017-ben egyesítik a két ország légvédelmét. Közös diplomáciai képviseletek is tervben vannak. A politikusok egyetértettek abban is, hogy a közös cseh-szlovák állam nemzetközi politikai súlya nagyobb volt, mint a mai önálló Csehországé és Szlovákiáé.

Václav Klaus cseh államfő az évforduló alkalmával részleges közkegyelmet hirdetett, amely szerdán lép életbe. A köztársasági elnök döntése alapján kegyelmet kapnak például azok, akiket feltételes szabadságvesztésre ítéltek, vagy egy évnél nem hosszabb börtönbüntetést kaptak. Idős emberek esetében akár tízéves szabadságvesztésre ítélt személyek is kegyelmet kaptak.

Ivan Gasparovic szlovák államfő szintén részleges közkegyelmet hirdetett az évforduló alkalmával, de ennek részletei még nem ismeretesek. Gasparovic döntése szintén szerdán lép életbe - közölte kedden Marek Trubac elnöki szóvivő.

A cseh és a szlovák alkotmány szerint mindkét országban az államfők kizárólagos joga a kegyelem gyakorlása. Klaus tízéves elnöksége idején ez az első közkegyelem. Václav Havel korábbi cseh elnök három esetben is élt ezzel a jogával. Klausnak azonban az a véleménye, hogy az elnöki kegyelemmel nem szabad a bírósági döntésekbe beavatkozni.

Havel első amnesztiája alkalmával, amelyet még csehszlovák államfőként 1990 január elsején hirdetett meg, mintegy 23 ezer elítélt került szabadlábra, az akkori fogva tartottak mintegy kétharmada. Ez a döntés azóta is éles bírálatok tárgya, mert a szabadlábra jutottak egy része rövid időn belül újabb törvénysértéseket követett el, s országszerte gyorsan megnőtt a bűnözés.

Címlapról ajánljuk
Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

A nagy nemzetközi sportesemények kapcsán általában a közvetlenül látható eredményeket értékeljük, vagyis a kimagasló sportteljesítményt, ugyanakkor sokan felhívják a figyelmet arra a hosszú évekig tartó munkára és a kitartásra is, amely egy-egy teljesítmény mögött áll – ez áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében, amely az olimpikonná válás árát vizsgálta.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Dani Rodrik figyelmezteti az Egyesült Államokat: nem érdemes egy távolodó célt üldözni

Dani Rodrik figyelmezteti az Egyesült Államokat: nem érdemes egy távolodó célt üldözni

Számos ország közelmúltbeli esete azt mutatja, hogy a feldolgozóipari foglalkoztatás növelése ahhoz hasonló, mint amikor egy gyorsan távolodó célpontot üldöznénk. Az automatizálás és a képzettséget igénylő technológiák jelentősen valószínűtlenné tették, hogy a feldolgozóipar olyan munkaerő-felszívó hatással bírjon, mint amilyennel egykor rendelkezett. Ez azt jelenti, hogy a jövő „jó munkahelyeit” a szolgáltatóiparban kell megteremteni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×