Az elmúlt 48 órában Izrael aktívan fellépett a gázai övezet terrorista-szervezetei ellen, amelyek az elmúlt nyolc évben országunk civil lakosságát terrorizálták. Hadd emlékeztessem a hallgatókat, hogy 2005-ben Izrael elhagyta a Gázai övezetet annak érdekében, hogy a palesztinok megkapják a lehetőséget hazájuk felépítésére, egy megszállók nélküli társadalom kialakítására. Csakhogy mihelyst a csapataink kivonultak, naponta támadta meg országunkat a Hamász és más terrorista szervezetek. Tehát egymillió izraeli polgárt terrorizáltak az elmúlt 7-8 évben, amit nem tűrhetünk. Az izraeli nép és elsősorban a déli régiók lakossága azt mondta: elég! Ezért lépett fel az izraeli hadsereg a terroristák és hangsúlyozom, nem a civilek, csak a terroristák ellen. E tekintetben a minden országot megillető alapjog az önvédelem szerint járunk el.
Eszkalálódhat-e a konfliktus, vezethet-e például szárazföldi katonai beavatkozáshoz?
Minden lehetséges, ez egy valós alternatíva, ami a fejleményektől függ. Ha a palesztin terroristák, a Hamász és más szervezetek abbahagyják az izraeli lakosság elleni támadásokat, mi is azon nyomban abbahagyjuk a beavatkozást. Nézze, úgy érzem félreértés van a világon és néhányak esetében Magyarországon is annak kapcsán, hogy mi történik közöttünk, mintha egy ördögi kör lenne, pedig nem az. Ez akció és reakció. Terrortámadások történtek Izrael ellen, amelyre az ország önvédelemből reagált. Ha nem történnének meg ezek a támadások, természetesen nem lenne szükség a reakcióra, így azt mondom, amikor a palesztinok felhagynak az Izrael ellenes tevékenységgel, országom rögvest megszünteti a terroristák elleni önvédelmi beavatkozást. Azt hangsúlyoznom kell, hogy Izrael nem a civileket támadja Gázában, csupán a terroristákat, vezetőiket és szervezetüket.
A palesztin oldalon viszont azt mondják, hogy a rakétatámadásokkal csupán az izraeli katonai akciókra reagálnak.
Az izraeli katonai akciók a határ túloldalán működő terroristák ellen indulnak. Hadd kérdezzem meg öntől és hallgatóktól, hogy döntéshozóként, esetleg miniszterelnökként mit tennének, ha azt látnák, hogy egy szomszédos országból terroristacsoport próbál beszivárogni hazájukba, és mondjuk a fővárosba érve annyi embert megölni, amennyit csak tud. Tétlenül ülnének és néznék? Nem hiszem. Tehát az önvédelem jegyében reagálunk. Nem mintha újra meg akarnánk szállni Gázát. Nem, egyáltalán nem. Kivonultunk 2005-ben és nem kívánunk visszatérni, hisz nem áll érdekünkben.
De hogyan akarják megtörni a Hamász hatalmát, ha nem vonulnak be katonákkal?
Nos ez egy nagyon jó kérdés, amit meg kell fontolnunk. Ha szükség van erre, akkor csak egy idejében és kiterjedésében rendkívül korlátozott szárazföldi beavatkozása kerülhet sor a terroristák létesítményei ellen, majd ki is vonnánk a csapatokat. Ha ennek következtében a Hamász kormánya nem marad hatalmon, legyen. De mi csak a terroristák létesítményeit és fegyverraktárait célozzuk, a beavatkozás nem érinti a civil lakosságot, sőt javasoljuk nekik, hogy hagyják el azokat a helyeket, ahol fegyverraktárak vagy fegyveresek vannak. A terroristák ugyanis ma civilek lakta házakban rejtőznek. Összegezve: azt akarjuk elérni, hogy hagyjanak föl a támadásokkal, ha ez megtörténik, már nem is lesz okunk a beavatkozásra.
A Felhőoszlop nevet viselő gázai hadművelet egyértelműen erősíti Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök januári újraválasztási esélyeit - tette hozzá Csicsmann László. Úgy vélte, a katonai akcióval Izrael elsősorban az arab tavasz utáni hatalmi átrendeződésre reagál.