Vita a külföldiek szavazati jogáról

Infostart
2012. szeptember 29. 08:45
Ugrásszerűen megnőtt azoknak a franciáknak az aránya, akik elutasítják, hogy az Európai Unión kívülről érkezett, az ország területén élő külföldi állampolgárok is szavazhassanak a helyhatósági választásokon. A kérdés a baloldalt is erősen megosztja, így nem kizárt, hogy Francois Hollande államfőnek erről a kampányígéretéről is le kell mondania.

Egy felmérés szerint a franciák 63 százaléka hallani sem akar arról, hogy az unión kívülről származó külföldiek is szavazhassanak a helyhatósági választásokon. A változást a szakemberek radikálisnak mondják, a szocialista kormány által erőltetett ötletet elutasítók aránya ugyanis két év alatt nem kevesebb, mint 21 százalékkal ugrott meg.

A CSA közvéleménykutató felméréséből az derül ki, hogy bár a baloldali szavazók 60 százaléka továbbra is támogatja a Francois Hollande által még a választási kampányban megfogalmazott kezdeményezést, a véleményüket az elmúlt két évben megváltoztatók is leginkább ebből a körből kerülnek ki. Általában véve 17 százalékkal emelkedett azoknak a baloldali szavazóknak az aránya, akik elutasítják a külföldiek szavazati jogát, a szocialista táborban ez a változás azonban ennél is drasztikusabb, egészen pontosan 23 százalékos.

A CSA kutatói a baloldali szavazatokat elemezve azt is kiemelik, hogy az elutasításban a társadalmi hovatartozás különösen fontos szerepet játszik. A munkások 68 százaléka például ellenzi a tervet, de ennél is beszédesebb, hogy 47 százalékuk az "erősen ellenzem" választ ikszelte be a kérdőíveken. A felső és középvezetői posztokat betöltőknél a helyzet ennek csaknem a fordítottja, a külföldiek szavazati jogát 66 százalékuk támogatja.

A jobboldali ellenzék vezetői egyöntetűen jelezték, hogy ellenzik a kormány tervét, ami a felmérés eredményeinek ismeretében teljesen érthető: a rájuk szavazók körében az elutasítás ugyanis 88 százalékos szinten áll. Az ellenzéki elemzők egy jelentős része egyébként úgy véli, a szocialisták a külföldiek szavazataival akarják magukat a hatalomba bebetonozni.

A májusi elnökválasztáson ugyanis már látni lehetett, hogy a muzulmán vallású franciák 73 százaléka Francois Hollande-ra szavazott, márpedig azok a külföldiek, akiket a jelenlegi kezdeményezés érint többnyire afrikai és közel-keleti országokból érkeztek, és többségükben muzulmán vallásúak.

A tervet ellenzők azt mondják, első ránézésre valóban ártatlannak tűnik, hogy a polgármesterek, illetve a helyi képviselők megválasztásába az amúgy Franciaországban adózó külföldiek is beleszólhassanak. A gond szerintük ott kezdődik, hogy a helyi tanácsosok a szenátorok megválasztásában is részt vesznek, a polgármesterek pedig az államfőjelöltek ajánlásában játszanak rendkívül fontos szerepet. Ebben a megvilágításban a kérdésnek lényegesen komolyabb a hordereje.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást