Vegyes képet mutat a magyar oktatás állapotáról a 34 tagú Gazdasági és Fejlesztési Szervezet, vagyis az OECD legújabb, Egy pillantás az oktatásra 2012 című tanulmánya. Egyes területeken Magyarország előkelő helyen áll, de máshol éppenséggel a sereghajtók között van. A képet tovább árnyalja, hogy a vizsgálat alapjául szolgáló legfrissebb adatok is 2010-esek.
Magyarországnak megéri pénzt fektetni a felsőoktatásba, mert az egyik legjobb megtérülési arányt mutatja az OECD-országok között, a listán az ötödik helyen áll. Magyarországon például egy férfi felsőfokú oktatása 14-szeresen térül meg az államnak - a későbbi diplomás dolgozó által befizetett adók miatt, és azért, mert kevesebb szociális juttatást kell neki adni.
Ugyanakkor a magyar családok azok között vannak, amelyek másokhoz képest jóval kevesebbet fizetnek gyerekeik taníttatásáért. Csak Szlovákiában és Törökországban olcsóbb lediplomázni a magánköltségek szempontjából, miközben a brit, amerikai és holland diákok fizetik a legtöbbet.
A diplomások Magyarországon többet adnak hozzá a GDP-növekedéshez is, mint a legtöbb tagországban, mindezt úgy, hogy az állam jóval kevesebbet költ az oktatásra - a GDP 6,2 százalékos OECD-átlaga helyett csak 5 százalékot - a 2009-es adatok szerint.
A mutatók alapján a 28. helyen állunk a felsőoktatási végzettséggel rendelkező lakosok arányában. Az OECD-ben 2000 és 2010 között 15 százalékkal emelkedett a felsőoktatásban tanuló fiatalok aránya. Ez alól csak Magyarország, Finnország és Új- Zéland a kivétel, ahol éppenséggel visszaesett a továbbtanulók aránya. A tanulmány megjegyzi, hogy Magyarországon ezt ellensúlyozza a szakképzésekben résztvevők számának jelentős megugrása.
Az ország jó helyen áll az oktatásban résztvevő 15-19 évesek arányában is - itt az ötödik, a fejlett államokból csak Írország és Belgium jobb. Látványosan romlik a besorolás, amikor azt nézzük, hogy hányan fejezik be érettségivel a középszintű oktatást. Éppen az OECD-átlag fölött, a 15. helyen állunk. Az is kiderül az adatokból, hogy a lányok közül többen érettségiznek le, mint a fiúk közül.
Aggasztó képet fest a szervezet a magyar tanárok perspektívájáról. A 15 éves tapasztalatnál kevesebbel rendelkező középiskolai oktatók évi átlagfizetését 15 ezer dollárban határozzák meg a szerzők, ami a karrierjük során alig emelkedik. Ezzel szemben Luxemburgban 100 ezer dollárt is kereshetnek kollégáik.
Bár a "jó pap holtig tanul" magyar mondás, de az OECD-n belül éppen a magyarok azok, akik a legkevésbé járnak tanfolyamokra és vesznek részt a hivatalos képzésen kívüli oktatásban.