A város energiaellátását úgy szervezik át, hogy az igények zömét szélből, biomasszából és bioüzemanyagokból biztosítják. Az intézkedés lehetővé teszi majd, hogy a város 2,5 millió tonnával csökkentse éves szén-dioxid kibocsátását, és a zöldenergia-ipar a főváros növekedésének motorja legyen.
Koppenhága három évvel előbb elérte azt a korábban meghirdetett középtávú célját, hogy 2015-ig a szén-dioxid-kibocsátást a 2005-ös szint 20 százalékára csökkentse. A város vezetői szerint a második cél elérése viszont már elég nehéz lesz és kemény döntéseket foglal magában.
Frank Jensen, Koppenhága polgármestere cáfolta, hogy a környezetbarát politika korlátozná a gazdasági növekedést. Épp ennek az ellenkezője igaz. A zöld növekedés valójában fellendítheti a gazdasági fejlődést és az életminőséget. Nem csak a zöld termékekről és szolgáltatásokról van szó, ez érinti a korlátozott erőforrásaink hatékonyabb felhasználását is. Ez hosszútávon a folyamatos növekedéshez vezető egyetlen út - hangsúlyozta Jensen.
A koppenhágai kikötő közelében fekvő Middelgrunden szélpark húsz szélkereke kecsesen forog a tengeri szélben és 40 megawattos kapacitásával 40 ezer háztartásnak szolgáltat elég villamos energiát a fővárosban.
Steen Gade, a dán parlament éghajlat- és energetikai bizottságának elnöke szerint jó kilátásaik vannak arra, hogy nagyon sok, szélkerék által generált villamos energiát termeljenek Dánia és hosszútávon Európa több része számára is.
Dánia erőteljesen fektetett be szélenergia szektorába; a dán energiaügynökség szerint a parti és a part menti szélturbinák összes kapacitása 2010-ben 3,8 gigawatt volt, ez az ország teljes áramszükségletének a 25 százalékát jelenti.
Tavaly novemberben Dánia balközép koalíciós kormánya merész tervbe kezdett, amelynek célja 100 százalék megújuló energia az energetikai és a fuvarozási szektorokban 2050-ig. E terv szerint 2020-ban a szélenergiának kell adnia az összes megtermelt áram 50 százalékát. Emellett a dán kormány támogatja más megújuló energiaforrások fejlesztését is, mint amilyen a nap-, a biomassza és az árapály energia.
Koppenhága sikeresnek bizonyult az emberek hozzáállásának megváltoztatásában is, ami a kerékpáros kultúrában és infrastruktúrában a legnyilvánvalóbb. A koppenhágaiak több mint egyharmada használ biciklit az ingázásra minden nap és a kerékpározás napi tevékenység az összes korosztály számára.
A kerékpár ezenkívül a jó egészség ingyenes alternatívájával szolgál a költséges konditermi tagsággal szemben és megszünteti a gépkocsi-tulajdonlással kapcsolatos gondokat, mint az autóhitel, a parkolójegy és az emelkedő üzemanyagárak.
Ezeknek az előnyöknek a növelésére a koppenhágai városi hatóságok elindították az úgynevezett "kerékpár szuper főútvonalak" kezdeményezést. Az első ilyen útvonal, amelyet hivatalosan áprilisban nyitottak meg, Koppenhága belvárosát a 22 kilométerre fekvő Albertslund külvárossal köti össze.
Összesen 26 ilyen kerékpár főútvonalat terveznek, ami 30 százalékkal fogja megnövelni a bicikli-utak számát Nagy-Koppenhágában.
A kerékpár főútvonalak a szén-dioxid kibocsátást évente 7 ezer tonnával csökkentik majd és évi 300 millió dán koronával mérséklik az egészségügyi kiadásokat, mert az ingázók egészségi állapota javul - közölték a városi hatóságok.
Koppenhága városa előállt azzal a tervvel is, hogy kikötőjének vizét úszásra alkalmas tisztaságúvá tegye. Az elgondolás 20 évvel ezelőtt még teljesen abszurdnak tűnhetett, mert a kikötőt szennyezte a nagyváros régi csatornarendszere, a helyi ipar és a hajózás.
A koppenhágai városi hatóságok sikeresen megoldották a problémát, befektettek a nagyváros csatornarendszerének korszerűsítésébe. A víz minősége annyira javult, hogy Koppenhága megnyithatott 2002-ben egy nyilvános kikötői fürdőhelyet, ami elősegítette magának a főváros központi övezetének az újjáélesztését is.
Azóta már négy ilyen nyilvános kikötői fürdőhellyel rendelkezik, amelyek feljavított közösségi közlekedéssel közelíthetők meg. Ezek a kikötői fürdőhelyek Koppenhága nevezetességeivé váltak és növelték a városnak mint turistacélpontnak a vonzerejét.