Az ENSZ emberi jogi főbiztosa aggodalmát fejezte ki Magyarországgal kapcsolatban

InfoRádió / MTI
2012. június 18. 21:16
Egyebek mellett a bírói hatalom függetlenségét és a sajtószabadságot érintő legutóbbi jogszabályváltozások miatt fejezte ki aggodalmát Magyarországgal kapcsolatban az ENSZ emberi jogi főbiztosa.

Navi Pillay Genfben, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 20. ülésszakának megnyitóján más európai országok, például Ukrajna, Moldova és Oroszország esetében is aggályainak adott hangot a szólásszabadságot és a személyek, köztük a szexuális kisebbségek tagjainak a gyülekezési szabadságát korlátozó törvények miatt.

A főbiztos arról is beszélt, hogy az egyes európai kormányok részéről a gazdasági válságra adott válaszoknak negatív következményei lehetnek az egyének alapvető jogaira. Hangsúlyozta: a takarékossági politika drasztikus költségvetési megszorításokhoz vezetett, amelyek különösen és aránytalan módon a legsebezhetőbb társadalmi csoportokat, köztük a fogyatékkal élőket sújtják.

Magyarország rövidesen tájékoztató anyagot küld az ENSZ emberi jogi főbiztosának - mondta Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője hétfőn az MTI-nek.

Kaleta Gábor az MTI-nek nyilatkozva felidézte, hogy az emberi jogi főbiztos a nyugati államok közül csak Kanadával és Magyarországgal kapcsolatban említett aggodalmakat. Ezeket - mint a sajtófőnök hozzátette - Kanada képviselője kikérte magának, míg Magyarország nem kívánt a fórumon vitába bocsátkozni. Rövidesen azonban tájékoztató anyagot juttat el az emberi jogi főbiztosnak, hogy bemutassa a valós helyzetet, és kész a konstruktív párbeszédre.

A magyar álláspont szerint ugyanis - mutatott rá a sajtófőosztály vezetője - Navi Pillay genfi nyilatkozata valószínűleg "egy korábbi állapotot tükrözhet". Kaleta Gábor hangsúlyozta, hogy Magyarország a nyugati normákkal összhangban alakította ki közjogi berendezkedését. Amikor a törvényekkel kapcsolatban bíráló észrevételek, illetve tanácsok hangzottak el, ezeket megfogadta, módosított a jogszabályokon.
Diplomáciai forrásokból az MTI úgy tudja, hogy eredetileg Magyarország és Kanada nem is szerepelt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésszakára kidolgozott tervezetben, hanem utólag, "a regionális egyensúly miatt" kerültek be. Kanada esetében az ország bevándorláspolitikája adhatott okot arra, hogy az emberi jogi főbiztos fenntartásokat hangoztasson.

Az aggodalmak megfogalmazásával összefüggésben furcsának nevezték a források, hogy Fehéroroszországot, Kínát, illetve Srí Lankát meg sem említették a dokumentum összeállítói.