eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Megkezdődött a francia elnökválasztás második fordulója

Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban az elnökválasztás második fordulója, amelynek során közel 46 millió választópolgár dönthet arról, hogy bizalmat szavaz-e újabb öt évre a konzervatív Nicolas Sarkozy jelenlegi államfőnek vagy pedig Francois Hollande személyében 17 év után újra baloldali politikust küld az Elysée-palotába.

Franciaország tengerentúli területein és megyéiben, illetve a nem Európában tartózkodó megközelítőleg egymillió választópolgár számára közép-európai idő szerint már szombat délben megkezdődött az elnökválasztás második fordulója. Az anyaországban vasárnap reggel nyolc órakor nyitottak ki a szavazóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6, illetve 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.

Az első hivatalos eredmények este 8 órától várhatók, de elképzelhető, hogy az első fordulóhoz hasonlóan már korábban is ismertekké válnak az első becslések.

A pénteken éjfélkor életbe lépett kampánycsend előtt nyilvánosságra hozott utolsó felmérések szerint a két jelölt között a különbség ugyan csökkent, de a két héttel ezelőtti első fordulóban a szavazatok 28,6 százalékával élen végzett szocialista jelölt számít továbbra is az esélyesebbnek. Francois Hollande-nak 52-53,5 százalék közötti támogatottságú győzelmet prognosztizálnak a közvélemény-kutatók. Az első fordulóban az ellenzéki kihívója mögött alig félmillió szavazattal kevesebbet kapott jelenlegi elnök 46,5-48 százalék közötti eredményre számíthat.

Sarkozy veresége esetén 1981 óta az első francia elnök lenne, akit nem választanak újra, egyben 2009 óta az eurózóna tizenkettedik állami vezetője, akit leváltanak. Amennyiben Francois Hollande nyeri meg az elnökválasztást, ő lesz az V. köztársaság történetében a második baloldali államfője Franciaországnak Francois Mitterrand után, aki 1981 és 1995 között állt az ország élén.

A franciák 1958 óta kilencedik alkalommal választják meg közvetlen szavazással a köztársasági elnököt, akinek mandátumát 2000-ben népszavazással hétről öt évre csökkentették.

A hivatalban lévő elnök esélyeit rontja, hogy az első fordulóban kiesett jelöltek közül egyik sem támogatja Sarkozyt. A 9 százalékot elért centrista Francois Bayrou csütörtökön este jelezte: személy szerint Hollande-ot támogatja, de hívei számára nem ad ajánlást. Ez az első alkalom Franciaországban, hogy egy centrista politikus nem a jobb-, hanem a baloldal mögé állt. Két nappal korábban pedig a 18 százalékot szerző szélsőjobboldali Marine Le Pen elárulta: üres szavazólapot fog leadni vasárnap, és ő is a híveire bízza, hogy kit választanak. A Nemzeti Front más vezetői azonban a kamerák előtt sem tagadták, hogy Hollande-ra fognak szavazni. Azt remélik ugyanis, hogy Sarkozy veresége szétrobbanthatja a szétzilálódott jobbközép tábort, amely Marine Le Pen körül szerveződhetne újjá a június 10-17-i nemzetgyűlési választások előtt.

Szocialista győzelem esetén a párizsi Bastille téren várható spontán ünneplés, a konzervatív győztes táborát pedig a Champs-Elysées és a Concorde tér környékén kell majd a rendőrségnek biztosítania.

Címlapról ajánljuk

Harry hercegi címe bánhatja, hogy állandó amerikai lakos lett

Harry herceg, III. Károly angol király kisebbik fia hivatalosan is felszámolta kapcsolatait Nagy-Britanniával. Így értékelik a szigetországban a lépését, hogy az Egyesült Államokat jelölte meg állandó lakhelyeként. Felmerült, hogy emiatt elveszítheti hercegi címét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×