eur:
394.02
usd:
364.85
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna

Mindenki számolgat Franciaországban

Lázas számolás zajlik Franciaországban az elnökválasztások első fordulóját követően. A közvélemény-kutatások szerint a május 6-i második fordulót egészen biztosan a szocialista Francois Hollande nyeri, de a felmérések hitelessége vasárnap részben megkérdőjeleződött, ezért most a jobboldal azt mondja: semmi sincs veszve.

Kihez vándorolnak május 6-án a szélsőjobboldali Nemzeti Front jelöltjére leadott szavaztok? - ez most az a kérdés, ami a politikusokat és az elemzőket leginkább foglalkoztatja. A harmadik helyre befutott Marine Le Pen ugyanis történelmi szintű eredményt ért el április vasárnap, és abban mindenki egyetért, hogy a második fordulóban ez a szavazóbázis fogja képezni a mérleg nyelvét.

A szocialista politikusok többsége és a média nyolcvan százaléka ugyan gyakrolatilag kész ténynek veszi Francois Hollande május 6-i győzelmét, az összesített számok azonban azt mutatják, hogy a baloldal a szavazatok 44 százalékát mondhatja magáénak, míg a jobboldalra szavazók aránya - a centrista Francois Bayrou és a szélsőjobboladli Marine Le Pen eredményét is ideszámítva - 54 százalékot tesz ki. A leköszönő államfő hívei alapvetően ebből a tényből kiindulva mondják azt, hogy a választás kimenetele teljesen nyitott.

Mivel a felmérések szerint a Nemzeti Front jelöltjére leadott 17,9 százaléknyi szavazat legalább 35 százaléka úgynevezett tiltakozó, azaz proteszt voks, most mindenki arra számít, hogy Nicolas Sarkozy a hátralévő két hétben hangsúlyosan jobboldali kampánnnyal igyekszik majd ezt a réteget megszólítani. A szakértők azt mondják, amennyiben a Le Penre szavazóknak csupán 50 százaléka pártol át Sarkozyhez, úgy Hollande biztosan megnyeri a választásokat. Ha azonban arányuk meghaladja a 60 százalékot, úgy a leköszönő elnök újraválasztása egyáltalán nem zárható ki.

Az első forduló legnagyobb újdonsága egyébként kétségtelenül az, hogy a Nemzeti Front valószínűleg végleg kikerült a politikai karanténból, a szocialisták is tisztában vannak ugyanis azzal, hogy Marine Le Pennek a szegényebb rétegek egy részét is sikerült megszólítania. Ez a választói kategória érzi ugyanis a legkiszolgáltatottabbnak magát a globalizáció következtében mindinkább eltűnő nemzeti határok és a bevándorlás miatt. Francois Hollande vasárnapi megnyilatkozásából arra lehet következtetni, hogy ő maga is igyekszik majd ezt a választói réteget megszólítani.

Hétfői retorikáját tekintve a baloldal továbbra is a Sarkozy-ellenességre játszik, kormánypárti oldalon azonban azt mondják: Francois Hollande-nak most végre színt kell vallania választási programját illetően. Márpedig az egyebek mellett az atomerőműpark jelentős csökkentését, illetve a Franciaországban élő külföldiek szavazati jogának a biztosítását is tartalmazza. Mindkét kérdés rendkívül érzékenynek számít Franciaországban, és ezeket Sarkozy hatásosan ki is aknázhatja.

A hétfő kora reggeli órákhoz képest egyébként Nicolas Sarkozy eredménye enyhén javult: a belügyminisztérium végleges adatai szerint a szavazatok 27,18 százalékát szerezte meg, ami azt jelenti, hogy a 28,63 százalékot elért Francois Hollande mindössze 1,45 százalékkal előzi őt meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Az Iszlám Állam mellett ukrán katonai hírszerzést sejti a 137 ember halálát követelő múlt pénteki terrortámadás mögött Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról is, hogy folyamatosan erősödik az együttműködés Irán, Oroszország és Kína között, és részletesen szólt arról is, hogy miért fontos az izraeli miniszterelnöknek, hogy háborúzzon a gázai övezetben, és kik támogatják ebben.

MNB: megnőtt a forint inflációra gyakorolt hatása

A korábban vártnál mérsékeltebb növekedés, alacsonyabb, de az év közben kissé emelkedő infláció vár a magyar gazdaságra az idén – derül ki a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentéséből, amely 2025-re vetíti előre a 3 százalékos inflációs cél elérését.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×