A konfliktus április 8-án kezdődött, amikor a kínai halászok a vihar elől behúzódtak a lagúnába Huangjan szigetnél, majd ezt észlelve a Fülöp-szigetek legnagyobb hadihajóját küldte ellenőrzésükre. Tucatnyi katona, köztük hat fegyveres átvizsgálta a hajókat, de a halászokat már nem tudták őrizetbe venni, mert a közelben tartózkodó két kínai őrhajó a segítségükre sietett.
Manila és Peking egyaránt országa területe részének tekinti a szigetet, Kína nagykövetsége közleményben nyomatékosította, hogy a térség hozzá tartozik, a terület ősi kínai halászterület, míg a Fülöp-szigeteki külügyminiszter közölte: ha arra kényszerülnek, megvédik országuk szuverenitását.
A diplomáciai patthelyzetben Manila a parti őrség újabb hajóját küldte a helyszínre, s Peking is erősítést indított útnak.
A legfrissebb hírekből az derül ki, hogy a Fülöp-szigeteki hatóságok először ahhoz a feltételhez kötötték a kínai hajók távozását, hogy lefoglalják védettnek minősülő rakományukat. A kínai nagykövet azonban leszögezte, hogy kínai hajókat csak kínai hatóságok ellenőrizhetnek.
A péntek esti tárgyalásokon hírek szerint mindkét fél ragaszkodott ahhoz, hogy a másik hagyja el előbb a helyet. A kínai hajók végül két részletben két kísérőhajóval távoztak, egy kínai megfigyelőhajó és a Fülöp-szigetek parti őrségének hajója azonban ott maradt.
Rosario újságíróknak azt nyilatkozta, hogy a tengeri területek körüli viták rendezésére mindkét fél javaslatokat tett, de nem szólt azok részleteiről, illetve arról, hogy ez ügyben történtek-e konkrét egyeztetések.
Hétfőn amerikai katonák ezreivel kéthetes hadgyakorlatot kezdenek a Fülöp-szigetekhez tartozó vizeken. Sajtóértesülések szerint a Balikatan (Vállvetve) elnevezésű éves gyakorlat egyes manővereit a vitatott hovatartozású dél-kínai-tengeri szigetek közelében hajtják végre.
A Balikatan szóvivője, Emmanuel Garcia közölte, a 4500 amerikai és 2300 Fülöp-szigeteki katonát felvonultató gyakorlat nem irányul egyetlen ország ellen sem, csupán a tengeri biztonságot és az ország érdekeinek védelmét szolgálja.