A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség egykori, Nobel-békedíjas vezetője ebben úgy vélekedett, hogy az Egyiptomot Hoszni Mubarak elnök tavaly februárban kikényszerített távozása óta irányító hadsereg úgy viselkedik, "mintha nem lett volna forradalom és nem dőlt volna meg a rendszer".
"A lelkiismeretem nem engedi meg, hogy jelöltként induljak az elnöki vagy bármilyen más hivatalos tisztségért, amíg (Egyiptomban) nem lesz valódi demokrácia" - hangoztatta Baradei.
Az észak-afrikai országot több mint három évtizeden át vezető Mubarak példátlan tömegtüntetések hatására tavaly februárban távozott az elnöki tisztségből. Egyiptomot azóta a Fegyveres Erők Legfelsőbb Tanácsa vezeti, amelynek élén Huszein Tantávi áll, aki húsz éven át Mubarak védelmi minisztere volt. A hadsereg megígérte, hogy a legkésőbb idén június végére tervezett elnökválasztás után visszaadja civil kézbe a hatalmat. Sok egyiptomi viszont azzal vádolja a hadsereget, hogy továbbra is szeretné megtartani a kiváltságait és befolyásolni az egyiptomi politikát.
El-Baradei hosszú nemzetközi karrier után 2010-ben tért haza, és csatlakozott Mubarak ellenzékéhez. Az elnök bukása után Baradei a világi, liberális tábor egyik vezető alakjává vált. E mozgalom demokratikus politikai rendszer egyiptomi kiépítését szorgalmazza.