Néhány - eddig hűséges - képviselőn múlhat Silvio Berlusconi sorsa, miközben elemzők azon spekulálnak, hogy Olaszországot is térdre kényszeríti-e az adósságvírus. Az olasz miniszterelnök - ahogy a Reuters fogalmazott - egy megalázó EU-csúcsról tért haza, ahol bele kellett mennie, hogy az IMF negyedévente ellenőrizze az olasz gazdasági reformokat. Miért megalázó, ami Brüsszelben történt? Mert Olaszország a világ nyolcadik legnagyobb gazdasága, de a hitelválság miatt európai partnerei elkezdtek diktálni neki.
Pénteken 6,4 százalékra emelkedett az olasz állampapírok hozama, vagyis a Róma által fizetendő kamat. Olaszország Németországhoz hasonlóan az eurózóna tagja, de négy és fél százalékkal magasabb kamatokat kell fizetnie a hitelekért, mint Berlinnek, mert a befektetők csak így hajlandók kölcsönözni neki, amiatt, hogy nem bíznak az olasz gazdasági növekedésben.
Berlusconi eddig túlélte az ellene indított korrupciós pereket, a szexbotrányokat, de most nehéz hét vár rá a parlament alsóházának keddi költségvetési szavazása miatt.
Az olasz lapok szerint 20 és 40 között lehet azoknak a képviselőknek a száma, akik saját koalíciójából ellene szavaznának. Berlusconi azt állítja, hogy megvan a kormánytöbbség, a hírügynökségek pedig azt, hogy a kulisszák mögött folyik a lázadók meggyőzése. A kormányfő péntek óta telefonálja körbe a problémás képviselőket, és egyikük azt mondta a Reutersnek: "megérdemelt kormányállásokat" ajánlott fel. A lázadókat közben a kormány és az ország elárulóinak nevezte.
A Reuters felmérése szerint azonban Berlusconi politikai túlélése növelné Olaszország eladósodottságát. Tíz fontos befektetési alap vezetője és elemzők is azt mondták: 1 egész százalékot, azaz 100 bázispontot esnének a kamatok, ha megbukna az olasz kormány.
Az Európai Központi Bank egyik tagja egy vasárnapi interjúban magyarázattal is szolgált. Yves Mersch azt mondta: az EKB gyakran vitázik arról, hogy felhagyjon-e az olasz állampapírok vásárlásával, ha Róma nem mutat fel eredményeket a gazdasági reformok terén. A bank beavatkozása az egyik tényező abban, hogy Olaszországnak nem kell még magasabb és már nehezen elviselhető kamatokat fizetnie.