A legtöbben hátfájásra panaszkodva íratják ki magukat, és a betegbiztosítók szerint a helyzet a jövőben még tovább fog romlani, ezért összehangolt tájékoztatást fontolgatnak olyan, munkahelyen is végezhető testmozgás népszerűsítésére, amely a hátizmok erősítését szolgálja, és így talán elejét veheti a költséges kezeléseknek is.
A táppénz indokaként második helyen szerepelnek a légúti megbetegedések, amelyek kiváltképpen az influenzajárványok idején döntik több napra is ágyba a munkavállalókat.
A betegségek sorában igencsak előretörtek a pszichikai bajok. A második legnagyobb német betegbiztosító intézet, a Barmer csupán tavaly közel 700 millió eurót adott ki ilyen célból kórházi kezelésekre. A lélektani zavarok aggasztó szaporodását a Barmer szóvivője azzal magyarázta, hogy a dolgozókra egyre nagyobb teher nehezedik mind a munkájuk során, mind pedig a családjukon belül, de ebben szerepet játszik az is, hogy emelkedőben van azoknak a száma, akik nem titkolják a depressziójukat.
A táppénzes időszak folyamatos hosszabbodásában azonban a főszerepet a konjunktúra és a munkanélküliség rohamos csökkenése játssza, mert míg az ezredfordulót követő években a munkahely elvesztésétől való félelemből az alkalmazottak elsöprő többsége még betegség idején is bement dolgozni, manapság, ha valaki rosszul érzi magát, orvoshoz megy és kiíratja magát.