Obama, aki ezzel de facto először szólította fel lemondásra a szíriai vezetőt, egyúttal újabb szankciókat hirdetett meg Szíria ellen. Az elnök befagyasztatott minden szíriai állami vagyont, ami amerikai joghatóság alá tartozik és honfitársai számára megtiltott minden ügyletet a hivatalos Damaszkusszal.
Az elnöki közlemény szerint Washington nem kényszeríti ki az átmenetet, annak megvalósítása a szíriai nép dolga, "de támogatni fogjuk a végkimenetet azzal, hogy nyomást gyakorolunk Aszadra, hogy álljon el az átalakulás útjából". A szankcióról szóló rendeletben az elnök így fogalmazott: "a szíriai nép érdekében, eljött az idő, hogy Aszad elnök félreálljon."
Amíg az amerikai vezetés korábban azt sürgette a szíriai elnöktől, hogy álljon a demokratikus reformok élére, vagy álljon el az útjukból, a mostani állásfoglalás az első lehetőséggel már nem foglalkozik .
A szankciók a szíriai olajra és olajtermékekre is vonatkoznak, és egyúttal megtiltják az amerikai állampolgárok számára a szíriai beruházást. Washington már korábban is vezetett be gazdasági büntetőintézkedéseket az Aszad-rendszer ellen, de azoknak eddig kevés foganatjuk volt.
Az Egyesült Államok azzal vádolja Szíriát, hogy támogatja a terrorizmust, beavatkozik a libanoni belügyekbe, segíti a palesztin szélsőségeseket és az amerikai csapatok elleni erőszakra bujtogat Irakban.
Az EU is úgy gondolja
Az európai unió diplomáciai vezetője felszólította a szíriai elnököt, hogy mondjon le a hatalomról az ország érdekében, mert teljesen elveszítette a legitimitását.
Catherine Ashton szerint "elfogadhatatlan és tűrhetetlen", amit Bassár el-Aszad csinál a népével. Közölte: az unió új szankciókat készít elő a szíriai rendszerrel szemben.
Az EU nyilatkozata röviddel azt követően került nyilvánosságra, hogy az amerikai elnök lemondásra szólította fel Aszadot. Külön nyilatkozatot adott ki ugyanezzel a követeléssel Nagy-Britannia, Franciaország és Németország vezetője. Svájc egy lépéssel még tovább ment: hazahívta damaszkuszi nagykövetét.