A nyilatkozat elfogadása után ritka, de nem példátlan lépésként a Szíriával határos Libanon ENSZ-képviselője országa nevében elhatárolódott a BT másik 14 tagállama által elfogadott dokumentumtól. Mivel a Biztonsági Tanácsnak a hasonló nyilatkozatokat egyhangúlag kell jóváhagynia, a libanoni elhatárolódás azt jelenti, hogy Bejrút nem akadályozta meg a dokumentum elfogadását, csak különvéleményét hangoztatta. Szíria jelentős befolyással rendelkezik Libanonban.
A BT a nyilatkozat szerint "elítéli, hogy a szíriai hatóságok széleskörűen megsértették az emberi jogokat, és erőszakot alkalmaznak a polgárok ellen". Oroszország és a többi vonakodó tagállam megnyugtatására "az összes felet" felszólítják arra, hogy "messzemenően tartózkodjék az erőszaktól, beleértve az állami intézmények elleni támadásokat is".
A BT háromnapos vita után fogadta el a nyilatkozatot. A Biztonsági Tanács először vasárnap ült össze Németország kérésére, miután aznap közel 140 ember vesztette életét Szíriában, közülük mintegy százan Hama városában, ahol a hadsereg és a biztonsági erők brutális támadást hajtottak végre a lakosság ellen. A demokratikus változásokat követelő tüntetéssorozat márciusi kezdete óta ez volt az egyik legvéresebb nap Szíriában.
A BT azért nem határozatot fogadott el a szíriai tüntetések ügyében, mert Oroszország és Kína - Brazília, India és Dél-Afrika egyetértésével - előzőleg kilátásba helyezte, hogy egy elítélő határozatot megvétózna. Oroszország, Kína és szövetségeseik dühösek amiatt, hogy a NATO a Líbiáról elfogadott BT-határozatokkal igazolja a Moammer el-Kadhafi hadi gépezete ellen indított légicsapásokat. Attól tartanak, hogy egy Szíriáról szóló határozat megnyitná az utat a fegyveres beavatkozás előtt, amit európai politikusok és a NATO hétfőn vehemensen cáfolt.