A közszolgálati TV Slovenija megrendelésére készült közvélemény-kutatás eredménye szerint egy jobb élet reményében a szlovének legszívesebben a szomszédos Ausztriához vagy Svájchoz csatolnák országukat.
Egy jobb életért a szlovének 36,4 százaléka azonnal külföldre költözne, ami pedig a fiatalokat illeti, háromból ketten hagynák el ezért a hazájukat. Ugyanez érvényes minden második magasan képzett szlovénre - mutatja a felmérés eredménye.
Azok közül, akik külföldre költöznének, 60 százalék kész lenne felvenni egy másik ország állampolgárságát, egyharmad pedig akár szlovén állampolgárságát is feladná.
A Mediana közvélemény-kutató intézet által elvégzett felmérés azt mutatja, hogy húsz év elteltével a szlovének határozottan kisebb jelentőséget tulajdonítanak hovatartozásuknak. Közel 72 százalékuk úgy gondolja, hogy a hovatartozás érzése már nem olyan fontos, mint független államuk megszületésekor volt. Mintegy 28 százalékuk ezzel szemben úgy találta, hogy az ma is ugyanolyan fontos.
A függetlenné válás utáni években Szlovénia gyorsan közeledett Európához, s a szlovén átmenet gyorsaságát elemzések sokasága dicsérte. A 20. évfordulót azonban beárnyékolják az elmúlt évek gazdasági és társadalmi bizonytalanságai. Az országot komolyan sújtotta a gazdasági világválság, s egyesek ma már attól tartanak, hogy esetleg Görögország, Írország, vagy Portugália sorsára juthat. A bizonytalanság a politikai viszonyokban is tetten érhető: Borut Pahor középbal koalíciós kormánya ma már kisebbségben van, a 90 képviselő közül csak 33 támogatására számíthat.
Szlovéniában és Horvátországban a hét végén egyszerre ünneplik a függetlenség kikiáltásának 20. évfordulóját.