"Két vezető félreállt. Továbbiak követhetik őket" - mondta az elmúlt hat hónapban bekövetkezett változásokkal kapcsolatban Barack Obama.
A régióban követendő új amerikai stratégia alapelveit ismertetve Barack Obama kijelentette: "Az üzenet egyszerű: ha (a térség országai) vállalják annak a kockázatát, amit a reform von maga után, élvezni fogják az Egyesült Államok teljes támogatását". Ezzel összefüggésben az egyiptomi és a tunéziai gazdaság stabilizálására és modernizálására irányuló, az IMF és a Világbank bevonásával biztosítandó csomagtervet ismertetett.
Az ENSZ két szakosodott szervezete által Egyiptomra és Tunéziára kidolgozott programot a jövő heti G-8 csúcs elé fogják terjeszteni. Amerika emellett elenged 1 milliárd dollárt az egyiptomi adósságból és további 1 milliárdos hitellel támogatja az ország infrastruktúra- és munkahely-teremtését. A Fehér Ház emellett, a kongresszussal együtt egyiptomi és tunéziai beruházási alapok létrehozásába kezdett.
"Ezek modelljéül azok az alapok szolgálnak, amelyek támogatták a kelet-európai átmenetet a berlini fal leomlása után" - mondta Obama.
Az amerikai kormány Külföldi Magán Beruházási Részvénytársasága (OPIC) 2 milliárd dolláros alapot hoz létre a térségbeli privát befektetések ösztönzésére. Emellett Washington a szövetségeseivel együttműködik az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) abban, hogy a demokratikus átmenet és a gazdasági modernizálása Észak-Afrikában és a Közel-Keleten ugyanolyan támogatásban részesüljön, mint Európában. Az Egyesült Államok az EU-val összefogva átfogó kereskedelemfejlesztési és beruházási kezdeményezésbe is kezd, mert a 400 milliós térség exportja - az olaj nélkül - a svájcival egyenértékű.
Az izraeli-palesztin békével kapcsolatban Obama leszögezte: annak az az alapja, hogy két nép számára két állam jöjjön létre, egy életképes Palesztina és egy biztonságban élő Izrael, az önrendelkezés, a kölcsönös elismerés és a béke alapján. "A demokratikus zsidó államról szóló álom nem válhat valóra tartós megszállás közepette" - szögezte le az elnök.
Izrael és Palesztina határainak az 1967-es vonalakra kell épülniük, amelyeket kölcsönösen elfogadott területcserék által módosítanak - jelentette ki az amerikai elnök. A palesztin államnak szuverénnek, demilitarizáltnak és egybefüggőnek kell lennie, a zsidó államnak pedig képesnek kell lennie - önállóan - megvédeni önmagát.
Obama figyelmeztetett, hogy Izraelnek az ENSZ-ben való elszigetelésére irányuló, szeptemberre tervezett palesztin kísérlet kudarcra van ítélve és ezáltal nem teremti meg a független államot. Hangsúlyozta: a palesztinok sohasem teremthetik meg a békét és a jólétet, ha a Hamász nem mond le a terrorról és nem lesznek függetlenek, ha nem ismerik el Izrael létjogosultságát.
Az elnök szerint Amerika az elmúlt évtizedben olyan alapvető érdekeket képviselt a régióban, mint a terrorizmus elleni harc és a nukleáris fegyverek elterjedése, a szabad kereskedelem biztosítása, a térség és Izrael biztonságának biztosítása és az arab-izraeli megbékélés. Washington továbbra ezek szellemében fog eljárni, de egyben élni kíván az elmúlt hat hónap változásai által megteremtett történelmi lehetőséggel. Obama az új helyzetre nyújtandó amerikai válasz alapelvei a következők:
Amerika ellenzi a lakosság ellen alkalmazott erőszakot és elnyomást, s ugyanakkor támogatja az egyetemes jogok érvényesítését. Ezek magukba foglalják a szólás és a békés gyülekezés szabadságát, a vallásszabadságot, a férfiak és nők közötti jogállami egyenlőséget és a vezetők megválasztásának jogát. Amerika mindemellett támogatja a közel-keleti és az észak-afrikai politikai és gazdasági reformot.
"Legitimnek és hitelesnek" nevezte a líbiai ellenzéki Átmeneti Tanácsot, és kifejezte meggyőződését, hogy Moammer Kadhafi líbiai vezetőnek a hatalomból való "elkerülhetetlen" távozása után a demokratikus átmenet folytatódhat az országban.
Obama kijelentette, hogy Szíriában Bassár el-Aszad elnök választhat: vagy az átmenet élére áll, vagy utat kell engednie annak. Hangsúlyozta, hogy Damaszkusznak véget kell vetnie az erőszaknak, szabadon kell engednie a politikai foglyokat, be kell bocsátania az országba az emberjogi megfigyelőket és meg kell kezdenie az érdemi párbeszédet.
Sürgette, hogy Ali Abdalla Száleh jemeni elnök tegyen eleget a hatalom átadásával kapcsolatos kötelezettségének és hogy a bahreini kormány teremtse meg a komoly tárgyalások feltételeit. Iránról elmondta, hogy Washington régóta ellenzi az ottani rendszer intoleranciáját, törvénytelen nukleáris programját és azt, hogy támogatja a terrorizmust.
Irakkal kapcsolatban egy etnikai és vallási értelemben sokszínű demokrácia létrejöttének "ígéretéről" szólt, valamint arról, hogy azt országnak, amennyiben nem tér el a békétől, kulcsszerepe lehet a régióban.
Obama ígéretet tett a demokratikus átmenet útjára lépett országoknak a tudományos-technikai és egészségügyi együttműködésre, a civil társadalomnak nyújtott segítségre és az internethez való nyílt hozzáféréshez.
Úgy fogalmazott, hogy Amerika tiszteletben tart minden békés és törvénytisztelő véleményt, még akkor is, ha nem ért velük egyet, s kész mindenkivel együttműködni, akinek célja a valódi és a kirekesztéstől mentes demokrácia. Ugyanakkor ellenzi azt, hogy egyes csoportok korlátozzák mások jogait és hogy megegyezés helyett kényszerrel tartsák meg a hatalmat.