A leköszönő PDL-es milánói polgármester, Letizia Moratti csupán a szavazatok 41 százalékát szerezte meg, míg ellenfele, a baloldali Giuliano Pisapia - a közvélemény-kutató intézetek előrejelzéseivel ellentétben - a voksok 48 százalékát söpörte be. Az olasz gazdasági fővárosnak tartott Milánóban közel 20 éve nem volt esélye a baloldalnak a győzelemre a második fordulóban, amelyre két hét múlva kerül sor.
A milánói választások legfőbb vesztese azonban nem a polgármester, hanem maga Berlusconi. "A milánói eredmény nem annyira a leköszönő polgármestert alázza meg, mint Silvio Berlusconit..., akinek ez személyes és politikai szinten is arculcsapás" - írta a Corriere Della Sera című olasz napilap egyik újságírója. A miniszterelnök számára az észak-olasz nagyváros mindig is hazai terepnek számított: itt építette ki előbb cégbirodalmát, és később itt kezdte politikai karrierjét is.
Sikert aratott viszont a kormányfő pártja a továbbra is szemétszállítási válsággal küszködő Nápolyban, ahol az első fordulóban a PDL a szavazatok 40,5 százalékát szerezte meg, szemben a jelenlegi városvezetésben többségben lévő balközép párt 26 százalékával.
A részleges önkormányzati választásokon Milánón és Nápolyon kívül a Bolognáért és Torinóért folyó verseny volt a legfontosabb, mindkettőben győzött a baloldal, Bolognában 50,5, Torinóban pedig 56,6 százalékkal.
Az összesen 1310 helyiségben és 11 tartományban tartott voksoláson, amely Berlusconi számára a legnagyobb megméretés volt a 2013-as parlamenti választások előtt, a szavazásra jogosultak 71 százaléka vett részt.
Berlusconi népszerűségvesztése legfőbb szövetségesére, a decentralizáció hívének számító Északi Ligára (NL) is kedvezőtlen hatással volt, a párt a vártnál rosszabbul szerepelt a saját erősségeinek számító régiókban. A helyhatósági választás eredménye tovább bonyolíthatja a szövetségesek már amúgy is terhelt kapcsolatát.