A tárca nyilatkozata szerint Szlovákia tiszteletben tartja Magyarország jogát saját alkotmány elfogadására, de elvárja, hogy Magyarország is tartsa tiszteletben más országok alkotmányait.
"A Szlovák Köztársaság tiszteletben tartja minden állam jogát, hogy szuverén módon kialakítsa saját alkotmányos kereteit. Ugyanakkor elvárja, hogy a Magyar Köztársaság az alkotmány életbe léptetésekor, a hozzá tartozó jogszabályok elfogadásakor és életbe léptetésekor szintén tiszteletben tartsa más államok alkotmányos berendezkedését, a nemzetközi jogi elveket és az ország nemzetközi kötelezettségvállalásait" - olvasható a dokumentumban.
A nyilatkozat szerint a szlovák alkotmányos berendezkedés a nemzetközi joggal összhangban abból indul ki, hogy "a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása és védelme elsősorban annak az államnak a felelőssége, amelyben a kisebbség él". Szlovákiában a kisebbségekhez tartozó személyek védelme "összhangban áll a nemzetközi joggal", és "az egyéni jogok elvén alapul" - szögezi le a dokumentum.
"A Szlovák Köztársaság el fogja utasítani saját területén bármilyen ország jogszabályainak alkalmazását, amelyek beavatkoznának a Szlovák Köztársaság alkotmányos jogrendjébe, vagy érintenék szuverenitását és a Szlovák Köztársaság állampolgárainak jogait" - záródik a nyilatkozat.
"Nem ülünk ölbe tett kézzel, ellenkezőleg, aktívak vagyunk" - jelentette ki Dzurinda a nyilatkozat kiadása után néhány órával megtartott sajtóértekezletén. Ezzel elutasította az ellenzék bírálatát, miszerint a szlovák külügy és a kormány tétlenül nézik, hogyan veszélyezteti Budapest Szlovákiát. Dzurinda úgy véli: az ellenzék visszaél azzal, hogy a szlovák diplomácia nyugodt megoldásra törekszik, s nem veri az asztalt.
Kifejtette: már egy hete telefonon beszélt magyar partnerével, Martonyi Jánossal, s felhívta a figyelmét arra, hogy az új alkotmány azon rendelkezései, amelyek a kisebbségek kollektív jogait, valamint Magyarország határon túli cselekvését érintik, vitathatóak.
Dzurinda szerint Szlovákiában szó sem lehet a kisebbségek kollektív jogairól, s a vonatkozó európai jogszabályok is csak egyéni jogokról szólnak. Pozsony már felvette a kapcsolatot Knut Vollebaekkel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosával, aki már foglalkozik az üggyel.
A szlovák külügy felveszi a kapcsolatot a szlovák európai parlamenti képviselőkkel, s Pozsonyban folynak az előkészületek a szlovák-magyar külügyminiszteri találkozóra.