A német kormány - Angela Merkel kancellárral az élen - a japán események hatására immár egyértelmű visszavonulót fújt korábbi atompolitikáját illetően.
A konzervatív-liberális koalíció tavaly ősszel - a korábbi, az erőművek bezárását 2021 végéig előirányzó szociáldemokrata-zöld kormányzati megállapodást módosítva - úgy döntött, hogy átlagosan 12 évvel meghosszabbítja 17 atomerőmű működési idejét.
Fukusima után azonban a kancellár az energiapolitika azonnali felülvizsgálatát hirdette meg, és a hét legrégibb erőmű működésére három hónapos, június közepéig tartó moratóriumot rendelt el.
Angela Merkel néhány nappal ezelőtt a tartományi miniszterelnökökkel konzultálva egyértelműen állást foglalt az atomenergiától való elszakadás, illetve a megújuló energiaforrásokra való áttérés felgyorsítása mellett.
A kancellár bejelentette, hogy kormánya június elejéig kidolgozza az új atompolitikát meghatározó törvényjavaslatokat, és közölte azt is, hogy mind a Bundestagtól, mind a Bundesrattól ígéretet kapott: a parlament két háza gyorsított eljárással jóváhagyja azokat.
"Valamennyien egyetértettünk abban, hogy a lehető leggyorsabban lemondunk az atomenergiáról, ezt végrehajtjuk, és áttérünk a megújuló energiaforrásokkal történő ellátásra" - fogalmazott a tartományi vezetőkkel tartott találkozója után Merkel.
A kancellár időpontot ugyan nem említett, de egy nyilatkozatban utalt arra, hogy a maga részéről elviekben a korábbi kormányhatározatban foglalt 2021-es időpontot támogatja.
A menetrend szakértők szerint többé-kevésbé ismert, az áttérés megvalósításának forgatókönyve - és mindenekelőtt az áttérés finanszírozása - azonban kevésbé. A kormánynak számolnia kell azzal is, hogy az atomenergiáról való "túlzottan gyors" lemondás az energetikai cégek heves ellenállásába ütközik. A szóban forgó cégek közül néhány - így az RWE vagy az EnBW - már előzetesen bejelentette, hogy adott esetben a kormány tervét jogi úton támadja meg.
Figyelmeztettek arra is, hogy nézetük szerint a "gyorsított eljárás" veszélyeztetheti az energiaellátás biztonságát. Továbbá felhívták a figyelmet: az áttérés a villanyáram árának jelentős emeléséhez vezethet.
Az energetikai "fordulat" megvalósításához szükséges új hálózatok, illetve rendszerek kiépítése a szakértők számításai szerint évente mintegy 3 milliárd euróba kerülne. A kormány ezzel szemben maximum 2 milliárd eurót emleget. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter ugyanakkor úgy véli, hogy a költségvetésre ez is szinte elviselhetetlen terheket ró. A finanszírozás biztosítása érdekében felmerültek bizonyos adóemelési javaslatok is, azt azonban a kisebbik koalíciós partner, a liberális FDP határozottan elutasítja.
Ami a lakosság hangulatát illeti, a legfrissebb felmérések szerint minden öt német közül négy az atomenergia ellen van, és az arról való mielőbbi lemondást sürgeti. Ezért - a felmérés szerint legalábbis - kész az áramért az eddiginél csekély mértékben többet is fizetni.
Mindenesetre szakértők körében az az általános vélemény, hogy a politikai szándéknyilatkozatok ellenére a megújuló energiaforrásokra való áttéréssel kapcsolatban még sok a bizonytalanság és még több a nyitott kérdés.
Németországban 2009-ben az áramtermelésben az atomenergia részesedése 23 százalék volt. A megújuló energiák - mindenekelőtt a szélenergia - részesedése ezzel szemben 16 százalékot tett ki. A barnaszénből, valamint a kőszénből nyert áram aránya 24, illetve 18, a földgázé 13 százalék volt.