Hol mennyiből lehet élni Oroszországban?

InfoRádió / MTI
2011. április 5. 18:35
A Roszsztat, az orosz statisztikai hivatal első ízben kiszámította, hol mennyibe kerül az élet Oroszországban, s kiderült, hogy a 271 figyelembe vett település közül az országos átlagot legjobban - 220 százalékkal - a csukcsföldi Bilibinben haladják meg, míg viszonylag legolcsóbban a Szaratov megyében lévő Balasovban lehet élni, ahol a költségek 26 százalékkal maradnak el az országos átlagtól.

Moszkvában a létfenntartási költségek indexe 26,7 százalékkal, Szentpéterváron 8,7 százalékkal magasabb az országos átlagnál, és magasabb minden nagyvárosban is. Jóval magasabb az átlagnál Szibéria, Szahalin és Csukcsföld városaiban, főként ahol energiahordozókat termelnek ki, és alacsonyabb az országos átlagnál a Kaukázusban, valamint Oroszország középső és déli részén.

Az inflációs indextől eltérően a létfenntartási költségek indexének kiszámításához az átlagos orosz ember szükségleteit veszik figyelembe, de súlyozzák a regionális eltérésekkel, és a kapott érték nem azt mutatja, mennyibe kerül a kiszámításhoz használt termékkosár, hanem hogy egy adott helyen mennyivel kerül többe, vagy kevesebbe, mint az országos átlag. Az indexet 275 árucikk és szolgáltatás árából számolják ki, s ezek között 29,5 százalékos súllyal szerepelnek az élelmiszerek.

Az új statisztikai indexről a Vedomosztyi című lapnak nyilatkozó szakértők rámutattak, hogy egyfelől a középosztályra támaszkodik, másfelől a kosár kevés szolgáltatás árát tartalmazza, s egyáltalán nem szerepel benne az autók, számítógépek mobil telefonok, vagy például a háztartási gépek ára. Ugyanakkor rámutattak, hogy ez a számítás alighanem minden más országnál fontosabb éppen Oroszország számára, amelynek hatalmas területén minden szempontból rendkívül nagyok az eltérések.

A Roszsztat hangsúlyozta, hogy minden megjegyzést, javaslatot kész figyelembe venni, és a jövőben évente, szükség esetén gyakrabban tervezi kiszámítani ezt az indexet. Figyelmeztetett azonban arra, hogy ez csak az egyes helyek közötti eltéréseket hivatott mutatni, és szociális szempontokat semmilyen módon nem vesz figyelembe, ellentétben például a minimális fogyasztói kosárral.