Az alkalmat az szolgáltatta, hogy Szekfű (1883-1955) 1946 márciusában foglalta el követi állomáshelyét. Később, 1948-ban emelték a magyar külképviseletet nagykövetségi szintre, Szekfű ekkor lett nagykövet. A magyar képviselet akkor abban az épületben volt, ahol ma a magyar kulturális központ működik.
Az évforduló tiszteletére kiadták orosz nyelven a történész Forradalom után című kötetét.
Az emléktábla leleplezése alkalmából mondott beszédében Íjgyártó István moszkvai magyar nagykövet egyebek mellett arról szólt, hogy Szekfű Gyula az 1920-as, 30-as évek Magyarországának egyik legismertebb, legtekintélyesebb tudós személyisége volt, és moszkvai tevékenysége során következetesen képviselte a magyar álláspontot, ami a kor átmeneti jellegéből adódó nehézségek miatt nem volt könnyű. Sok jelentésében hangot adott meggyőződésének, hogy Magyarországnak már csak geopolitikai adottságai miatt is létérdeke, hogy legnagyobb szomszédjával, a Szovjetunióval jó kapcsolatokat építsen ki.
"Hatvanöt év távlatából is megalapozottan állítható: Szekfű Gyula követté való kinevezése szerencsés választás volt. Személyében egy igen nehéz, kritikus időszakban olyan nagy tudású ember látta el ezt a tisztet, aki történetiségében ismerte a szovjet-orosz fejlődést, európai műveltségével kapcsolatot tudott teremteni a Moszkvában működő diplomáciai képviseletekkel, és a tények kényszerű tudomásul vétele mellett is megpróbálta képviselni országa érdekeit" - mondta a nagykövet.
Az oroszul megjelent Szekfű-kötet bemutatása alkalmából nagy érdeklődés mellett kerekasztal-beszélgetést is rendeztek a történészről.