Schmitt Pál: "Az 1956-os júniusi poznani felkelés szíven találta a magyarokat"

InfoRádió / MTI
2011. március 23. 18:31
Egy ország akkor mondhatja igazán barátjának a másikat, ha a politikai színtéren túl működik az úgynevezett "társadalmi diplomácia", az önkormányzati, a kulturális, az oktatási és a szakmai együttműködés - jelentette ki Schmitt Pál szerdán Poznanban, a magyar-lengyel barátság napjának megnyitóján elmondott ünnepi beszédében.

Az Adam Mickiewicz Egyetemen, több száz tagú lengyel és magyar közönség előtt Bronislaw Komorowski lengyel államfő Poznant szimbolikus színhelynek nevezte a kétoldalú kapcsolatok szempontjából. Komorowski hangsúlyozta, hogy a két ország között "ezer éves közös múlt után élő, erős és ma is szövetségesi kapcsolat áll fönn". "Minden területen folytatni kell ezt a hagyományt" - mondta.

Az eseményre Magyarországról ötszáz ember érkezett barátságvonattal testvérvárosokból, illetve az országos lengyel kisebbségi önkormányzattól.

Schmitt Pál ünnepi beszédében emlékeztetett a közös történelmi múlt nagy alakjaira, köztük Árpád-házi Szent Kingára, Petőfi és Bem barátságára, és a II. világháborúban a lengyel menekülteknek nyújtott magyar segítségre.

"Az 1956-os júniusi poznani felkelés szíven találta a magyarokat. Az októberi magyarországi események pedig a lengyel emberekben leltek őszinte megértésre. A Lengyelországban lezajló tömeges szimpátiatüntetések és véradások, a segélyszállítmányok megszervezése példa nélküli gesztus volt az egykor szovjet befolyás alatt álló szocialista országok viszonylatában. Ezt az összekötő kapcsot a Kádár-rendszer 80-as években megindított ellenpropagandája sem volt képes szétforgácsolni" - mondta a magyar államfő.

Schmitt Pál bejelentette, hogy jövőre ezen a napon Ópusztaszeren tartják meg a lengyel-magyar barátság napját.

Schmitt Pál és Bronislaw Komorowski az egyetem előtti Adam Mickiewicz téren megkoszorúzta a poznani felkelés áldozatainak emlékművét. A téren a magyar küldöttséget száz főnyi ünneplő tömeg fogadta egy transzparenssel, amelyen az állt: "Kedves magyar barátaink, veletek vagyunk".

A két elnök virágcsokrot helyezett el a poznani munkáslázadás lengyel és az 1956-os magyar forradalom magyar gyerekhőseiről elnevezett utcákban lévő emléktábláknál.

1956. június 28-án a poznani munkások általános sztrájkot tartottak a normarendezések és az alacsony munkabérek ellen tiltakozva, és tömegesen a város utcáira vonultak. A városban fegyveres harcok robbantak ki a rendfenntartó erőkkel, amelyekben 74-en életüket vesztették, több százan megsebesültek, mintegy 700 embert pedig letartóztattak.

A poznani események nyitányát jelentették az 1956-os magyar forradalomnak, melynek jelszavai között felhangzottak a "lengyel út" követésére buzdító felhívások. A rendszerváltás után Poznanban utcát neveztek el a lengyel és magyar 56 két gyermekkorú vértanújáról, Romek Strzalkowskiról és Mansfeld Péterről.

A két államfő a Függetlenségi Harcok Múzeumában megnyitotta a Poznan-Budapest - szétlőtt városok című kiállítást.

A TriGránit vállalat közreműködésével közlekedési és kereskedelmi központ épül Poznanban, s az építkezéshez szükséges környezetvédelmi engedélyt a poznani rendezvénysorozat keretében vette át - Schmitt Pál jelenlétében - a TriGránit és a Lengyel Vasúttársaság képviselője.