Barack Obama amerikai elnök "nem volt boldog" a WikiLeaks által megszerzett és kiszivárogtatott titkos kormányzati iratok miatt, legalábbis ezt mondta Robert Gibbs, a Fehér Ház szóvivője, aki hozzátette: Washingtonban nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy jogi lépéseket tesznek a portál ellen.
Erre utalt Hillary Clinton külügyminiszter is, aki "agresszív" lépéseket helyezett kilátásba azok felelősségre vonása érdekében, akik szerinte a dokumentumok ellopása révén emberek életét sodorták veszélybe és nemcsak az amerikai nemzeti érdekek, hanem "a nemzetközi közösség ellen is támadást indítottak".
Nicolas Sarkozy francia elnök is hatalmas felelőtlenségnek tartja az amerikai diplomáciai táviratok kiszivárogtatását. Szóvivője hangsúlyozta, a WikiLeaks oknyomozó portál általi kiszivárogtatásnak a francia közigazgatáson belül következményei lesznek a diplomáciai jellegű dokumentumok továbbítását szabályozó előírásokban.
Mit fontolgatott Netanjahu?
A Wikileaks és az azzal együttműködő nemzetközi sajtóorgánumok (a brit Guardian, az amerikai New York Times, a német Der Spiegel, a spanyol El Pais és a francia Le Monde) folyamatosan elemzik és adják közre a titkos és bizalmas diplomácia dokumentumokat, amelyekből érdekes információk szivárogtak ki az izraeli-palesztin konfliktus ügyében is.
Az egyik diplomáciai sürgöny szerint ugyanis a palesztinokkal való megegyezés érdekében a földcserét is fontolóra vette Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök. Egy névtelenül nyilatkozó izraeli tisztségviselő viszont kedden azt mondta, hogy a zsidó állam kormányfője nem irányozta elő a palesztinokkal való földcsere lehetőségét, és országa jövőbeli határait illetően mindig nagyon óvatosan fogalmazta meg álláspontját.
A jelenlegi izraeli kormányfő megválasztása után két héttel, 2009. február 26-án keltezett diplomáciai távirat kivonatában az olvasható, hogy Netanjahu támogatja a földcserét a palesztinokkal, s nem akarja ellenőrzése alá vonni Ciszjordániát és a Gázai övezetet, csupán az e területekről kiinduló támadásoknak akar véget vetni. Ez az álláspont ugyanakkor külön nem szerepel a sürgönynek abban a fejezetében, amely a palesztin néppel való megbékélést taglalja.
"Igazságos diktátor" kell Irak élére
Egy másik dokumentum szerint az egyiptomi elnök azt ajánlotta Washingtonnak, hagyja, hogy egy "igazságos diktátor" rendezkedjen be Irakban, s azt is mondta, hogy országa kénytelen lesz maga is nukleáris programot kezdeni, ha Irán atomfegyverre tesz szert
Ezek a kijelentések abban a beszámolóban szerepelnek, amelyet az Egyesült Államok kairói nagykövetsége készített Hoszni Mubarak elnök és egy amerikai kongresszusi küldöttség 2008. májusi találkozójáról.
Öt évvel Szaddám Huszein rezsimjének megdöntése után Mubarak az alábbi receptet javasolta az Egyesült Államoknak Irak stabilizálására: "Erősítsék meg a(z iraki) fegyveres erőket, gyengítsék saját befolyásukat, és be fog következni egy államcsíny. Így aztán lesz majd egy diktátoruk, aki azonban igazságos."
{{keretes_cim}}
A magyar-amerikai viszony van annyira erős, hogy nem fognak sérülni a kétoldalú kapcsolatok a WikiLeaks által kiszivárogtatott diplomáciai dokumentumok miatt - mondta Simonyi András volt washingtoni nagykövet.
"Nem tudok elképzelni olyan információt, amely alapjaiban megrengetné a magyar-amerikai kapcsolatokat" - mondta, megjegyezve ugyanakkor, elképzelhető, hogy napvilágot látnak olyan értesülések, amelyek kellemetlenek lehetnek.
Figyelmeztetett: egyetlen politikai oldal se próbáljon ebből az ügyből belpolitikai előnyt kovácsolni, mert itt a hosszú távú magyar-amerikai kapcsolatokról van szó. (MTI)
"Felejtsék el a demokráciát, az irakiak természetüknél fogva nagyon nehézkesek" - tanácsolta még Mubarak amerikai tárgyalópartnereinek a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott diplomáciai távirat tanúsága szerint.
Az egyiptomi elnök azt is felidézte, hogy annak idején megmondta az Egyesült Államoknak, "hiba" lenne megszállni Irakot, de "senki sem hallgatott rá". Hangsúlyozta ugyanakkor: egy gyors amerikai kivonulás Szaddám Huszein iraki diktátor megdöntése után azzal a veszéllyel járt volna, hogy Irán megerősíti befolyását az országban.
A 2008. májusi találkozón Mubarak nem titkolta, hogy aggódik Irán törekvése miatt, hogy atomfegyverre tegyen szert. "Mindannyian meg vagyunk rémülve" - mondta az amerikai követség beszámolója szerint. "Mubarak azt mondta, hogy Egyiptom kénytelen lesz belefogni saját nukleáris fegyverkezési programba, ha az iráni erőfeszítések sikerrel járnak."
Célkeresztben az amerikai bankok
A WikiLeaks már a következő nagy akciójára késül. Julian Assange, az oknyomozó portál ausztrál származású alapítója a Forbes magazinnak adott interjújában utalt arra, hogy az oldal különböző pénzügyi intézetek belső - azaz bizalmas - dokumentumainak tízezreivel rendelkezik. A célkeresztben különböző amerikai nagybankok állnak, és a "hadjárat" a jövő év elején indul.
A korábban az afganisztáni, majd az iraki háborúval kapcsolatos amerikai dokumentumok, most pedig a szinte az egész világot érintő washingtoni külügyi iratok kiszivárogtatásával szenzációt, illetve egyfajta nemzetközi diplomáciai botrányt keltett oknyomozó portál vezetője kijelentette: az említett gazdasági jellegű dokumentumok nyilvánosságra hozásával azt kívánják elérni, hogy az emberek valós betekintést nyerjenek a bankok - illetve azok vezetői - magatartásába.