A luxembourgi bíróság ezzel a döntésével érvénytelenítette azt az olasz jogszabályt, amely néhány terméket "tiszta csokoládéként" ismert el, és lehetővé tette a kifejezés használatát a csomagoláson is.
Vita amiatt alakult ki, hogy Európa több országában, így Nagy-Britanniában, a csokoládék előállításához a kakaóvaj mellett növényi zsiradékot is használnak, szemben a hagyományos csokoládégyártást előnyben részesítő államokkal, például Olaszországgal és Belgiummal.
Az Európai Unió csokoládécímkézésről szóló 1999-es jogszabálya a két csokoládékultúra eltérő felfogása között próbál kompromisszumos megoldást találni úgy, hogy a csokoládé elnevezést fenntartja mindkét típusú édességre, míg a csokoládé minőségének, kakaótartalmának jelzését az összetevők közé utalja.
Ezt a szabályt sértette meg az olasz törvény, hiszen lehetővé tette, hogy a termék nevében is utaljanak a minőségre.
A magyarországi előírások alapján tejcsokoládé esetében 25 százalékos, étcsokoládénál 35 százalékos kakaószárazanyag-tartalom fölött számít a termék csokoládénak.