Az EU-tagországok külügyminiszteri találkozójáról tartott sajtótájékoztatóján a magyar diplomácia vezetője leszögezte: ha az állam- és kormányfők decemberben véglegesen döntenek az állandó pénzügyiválság-rendezési keret létrehozását szolgáló felülvizsgálat elindításáról, a következő félévben hivatalban lévő magyar elnökség célja - a tagországok álláspontjának megfelelően - az lesz, hogy a módosítás a lehető legegyszerűbb, legrövidebb és "sebészeti jellegű" legyen, azaz csak azon a ponton nyúljanak a szerződéshez, ahol erre szükség van.
Martonyi János kijelentette, hogy amennyiben a jövő évi uniós költségvetés nem születik meg idén, és az ügy továbbtolódik a "magyar" félévre, az elnökség kész lesz megbirkózni ezzel a feladattal is. Mindazonáltal meggyőződését fejezte ki, hogy legkésőbb a jövő év első hónapjaiban meglesz a megállapodás a büdzséről.
Hozzátette: a szakértők szerint év elején néhány hétig mindenképpen megoldható, hogy a költségvetés hiánya ne okozzon gondot olyan esetekben sem, mint a közvetlen agrárkifizetések vagy az uniós külügyi szolgálat kiépülése.
Martonyi elmondta: a belga elnökség új szokásként honosította meg, hogy minden csúcstalálkozó után áttekintik az ott született döntésekből eredő feladatokat. Hozzátette, ezt a gyakorlatot Magyarország is folytatni kívánja.
Magyar szempontból az október végi csúcstalálkozó következtetéseiből azt a megjegyzést tartotta a legfontosabbnak, amely szerint "elismerve a rendszerszintű nyugdíjreformok fontosságát, egyenlő feltételeket kell biztosítani a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében".
Emlékeztetett arra, hogy korábban Magyarország is azon kilenc tagállam közé tartozott, amely a nyugdíjreformok költségeinek figyelembe vételére szólította az uniót az állami deficitek kalkulálásakor, ám időközben a kormány "megreformálta a reformot", és a három pillér helyett a kétpilléres (állami, valamint tiszta magánnyugdíj) rendszerre tér át.
Hangoztatta: az egyenlőség azt jelenti, hogy azon országok számára, amelyeknek a költségvetését veszteség éri a magánnyugdíjpénztárakba eszközölt befizetések miatt, a kiesést figyelembe kell venni, ugyanakkor a többi 18 tagállamot sem lehet büntetni azért, mert eltérő rendszert alkalmaznak.
Elnökségi tervek
Az újonnan keletkezett elnökségi tervek között említette azt: Magyarország segíteni kívánja annak a hat jogszabálytervezetnek a véglegesítését, amelyek a költségvetési fegyelem növeléséről és a gazdasági felügyelet kiterjesztéséről született uniós kormányfői döntés nyomán készülnek majd. A csúcstalálkozó döntése alapján az erről szóló megállapodásoknak nyár végéig kell megszületniük.
Az e feladatot irányító munkacsoport vezetője Kármán András államtitkár lesz - emlékeztetett.
Kitért a külügyminiszter a 2013 utáni többéves költségvetési keret ügyére is. Mint mondta, a tagállamok többsége nem ért egyet azzal a brit javaslattal, hogy már most szabjanak felső korlátot a kiadásoknak. Ez a magyar álláspont szerint is ellentétes az integráció lényegével - vélte.
Martonyi János Brüsszelben kétoldalú találkozót folytatott spanyol, illetve belga kollégájával, és mindkettejükkel szoros együttműködésről állapodott meg a magyar elnökség idejére is. "A trió együtt marad" - hangoztatta a külügyminiszter, emlékeztetve arra, hogy ez év elejétől jövő nyárig ez a három ország egymást váltva és egymással együttműködésben adja az elnökséget.
Külön találkozott Karel De Gucht kereskedelempolitikai EU-biztossal is. Leszögezte, hogy ezen a területen fontos fejlemények várhatók a magyar elnökség idején, mint a közel tíz éve folyó világkereskedelmi tárgyalások (dohai forduló) lezárásának előmozdítása, továbbá a kétoldalú szabadkereskedelmi tárgyalások esetleges lezárása Indiával, Kanadával és Ukrajnával.
Kifejtette, hogy az utóbbi bekerülhet az EU úgynevezett keleti partnerségi programjának keretébe, és jelzést adhatna az abban érintett többi országnak (Moldova, Grúzia, Azerbajdzsán, Örményország, Fehéroroszország) is.
Magyarország a szabadkereskedelmi tárgyalásokon elnökként is a szigorú kölcsönösség mellett érvel majd - tette hozzá.