Az új múzeumot kereken hatvan évvel azután nyitják meg, hogy a nürnbergi igazságügyi palota 600-as termében megkezdődött a náci vezetők felelősségre vonása.
Annak idején Moszkva csak hosszabb vonakodás után egyezett bele, hogy a győztes hatalmak által négy megszállási övezetre osztott Németország amerikai szektorában lévő Nürnbergben tárgyalják a háborús bűnösök perét.
Washingtonban viszont azért ragaszkodtak Nürnberghez, mert korábban ez a város szolgált a gigantikus méretű náci pártgyűlések színhelyéül és ugyancsak Nürnberg nevéhez fűződtek a hírhedtté vált faji törvények, amelyek alapján zsidók millióit pusztították el.
Nürnberg azért is kínálkozott alkalmas helynek a per megtartására, mert a súlyos bombázások ellenére is épségben maradt az igazságügyi palota, amelyet alagút kötött össze a szomszédos börtönépülettel. Az igazságügyi palota 600-as termében a nemzetközi katonai törvényszék tizenkét esetben mondott ki halálos ítéletet, hét vádlottat börtönbüntetéssel sújtott, míg két felmentő határozatot hozott.
A tárgyaláson a korábbi magyar államfő, Horthy Miklós tanúként szerepelt. 1946 után még további tizenkét pert tárgyaltak a náci uralom magas rangú képviselőinek ügyében.
A jövő hónapban megnyíló múzeum az akkori perek történelmi jelentőséget mutatja be, de kitér a hágai Nemzetközi Törvényszék szerepére is, miután ott tárgyalják a legújabb háborús bűnösök - így a néhány éve Belgrádban letartóztatott Radován Karadzsics - perét.