A Luxembourgban rendezett találkozó után kiadott közlemény szerint a szabályozás egységes keretet teremt e befektetési formák ellenőrzésére és felügyeletére, és feltételekhez köti működésüket az EU egységes piacán.
Helyszíni közlések szerint a szabályozás egyik újítása lesz az úgynevezett útlevélrendszer, amely alapján az egyik tagországban jóváhagyott alapok más államok befektetői számára is elérhetővé válnak. Az unión kívüli alapok esetében mindazonáltal a tervek szerint néhány évvel tovább kell várni ugyanezen rendszer bevezetéséhez.
Michel Barnier, az Európai Bizottság e témáért felelős tagja az ülés utáni sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, a megállapodás legnagyobb előnye, hogy míg eddig egyáltalán nem volt ilyen szabályozás uniós szinten, most lesz.
A miniszteri kompromisszumot még az Európai Parlamenttel is egyeztetni kell, mielőtt életbe léphet. Az EU-ban várhatóan 2013-tól működik majd a szigorúbb rendszer.
Az alapok szabályozása újabb lépés azon reformok sorában, amelyekről az EU az elmúlt években lezajlott nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság tanulságai alapján döntött. A pénzügyi piaci spekulációra sokan ma is úgy tekintenek, hogy az hozzájárult a válság súlyosságához. A szóban forgó alapok világszinten ezer milliárd eurós nagyságrendű összeget kezelnek.
Didier Reynders, az ülésen elnöklő belga pénzügyminiszter méltatta, hogy a végső megállapodás egyhangúlag született.
A miniszteri találkozón Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse hangoztatta, hogy stabilizálódott a gazdaság feléledésének folyamata az unióban. Nem nő tovább a munkanélküliség sem, a foglalkoztatás pedig a legtöbb tagországban növekedésnek indult.
A kedden folytatott eszmecsere alapján megerősítette, hogy a pénzügyi konszolidációnak legkésőbb jövőre meg kell kezdődnie mindazon EU-tagállamokban, amelyek eddig még nem indították el.
Visszatértek több nyilatkozatban az előző nap született megállapodásra az euróövezeti deficit-, illetve adósságtúllépők elleni szankciókról. Valamennyi megszólaló elégedettnek mondta magát a megszületett kompromisszummal, bár többen jelezték, hogy még jobban örültek volna, ha a tanács az Európai Bizottság eredeti (némileg szigorúbb) javaslatai mellett kötelezi el magát.
A megállapodás értelmében szinte automatikusan büntetőintézkedésekkel sújtják azokat az euróövezeti tagállamokat, amelyek túllépik az uniós szerződésekben meghatározott államháztartási deficit- vagy hiányhatárt. Igaz, azt a tagországok úgynevezett minősített többségi döntésével kell megállapítani, hogy szabálysértés történt, de a szankciók is csak ugyanilyen többségű határozattal állíthatók le. Kivételes esetben (például természeti katasztrófa idején) a deficithatár természetesen ideiglenesen túlléphető.
Számos részlet (például a büntetésként kiszabott letét mértéke, a kamatozás) még későbbi döntésre vár, illetve arról is meg kell egyezni, hogy szükség van-e az uniós szerződés - meglehetősen nehézkes eljárású - módosítására a reformok életbe léptetéséhez.
Az uniós országok legközelebb az állam- és kormányfők jövő csütörtöki és pénteki brüsszeli találkozóján foglalkoznak a témával, és megvitatja azt az Európai Parlament is.