Antall József tudta, hogy "a magyarság összefogása és a kelet-közép-európai országok együttműködése egymást feltételező fogalmak, kapcsolódó célok" - jelentette ki a néhai kormányfőről elnevezett zágrábi utcában 2002 óta álló szobornál.
Schmitt Pál emlékező beszédében az elmúlt évtizedek közös történelmére utalva arról szólt, hogy a rendszerváltás utáni első magyar kormányfő "tudta, a szabadságnak ára van, amelyet minden valamikori szocialista országnak a maga módján meg kell fizetnie". De amennyire hamis volt a közösködés a ránk kényszerített szövetségben, "annyira természetes, annyira életbevágó lehetett egymás megsegítése a függetlenségben".
A magyarok támogatták a szabadságukért küzdő horvátokat, "ezért vetette be Antall József a diplomácia nyílt és a meggyőzés személyes eszközeit", és ezért ismerte el Magyarország az elsők között a független Horvátországot. "Mert rossz együttélésből, a különféle népekkel való acsarkodásból már kaptunk jó pár történelmi leckét" - mondta.
Az államfő a több mint félszáz fős hallgatóság előtt kifejtette: már akkor is világos volt, hogy "csak annyi jóindulatot várhatunk a szomszédos államoktól, amennyivel mi is viseltetünk irántuk". Csak annyira fog becsülni minket Európa, amennyire képesek leszünk megélni saját magyarságunkat, európaiságunkat.
Az anyaországban ma "minden döntés alapja az egységes nemzetben való gondolkodás, a közös magyar érdek képviselete", mert csak így lehetünk sikeresek és boldogok 15 milliónyian. Magyarságunk "közös küldetés is: célja, feladata, jövője van", Antall József is így gondolta, amikor úgy kezdte hivatalát, hogy "lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke" kívánt lenni.
Kifejtette: a magyarságot sikerre vinni csak erős, egységes, érdekvédő nemzetpolitikával lehet, de amit alig hittünk, bekövetkezett, az elmúlt nyolc évben "csak politika maradt, nemzet nélkül". Ez a politika "az összeadás helyett a megosztást választotta (...) testvéreket játszott ki egymás ellen, fájdalmas mélypontján egy rossz emlékű szavazással".
Hozzátette, hogy a magyar állampolgárság könnyített megszerzéséről szóló új jogszabály és az összetartozás napja "törvényi, illetve szimbolikus elégtételt adott annyi év sikertelenség, uszítás, ridegség, és távolságtartás után". Aggódásának hangot adva tette fel kérdésként, "vajon mennyi most az a 15 millió" magyar, s mennyi lesz holnap és évtizedek múlva?
A magyarság szervezeteivel tartott találkozója után az államfő újságíróknak arról beszélt, hogy "egységes egészként kell tekinteni a határon túli magyarokat, bárhol élnek".
Elmondta: bármerre jár, meglátása szerint a magyar kisebbség nem egészen egységes, "otthon már nagyobb az egység, mint a határokon túl". Ezért arra biztatta a horvátországi magyarokat is, hogy "azt keressék, ami összeköt és ne azt hangsúlyozzák, ami elválasztja őket".
A 16-20 ezresre tehető magyar kisebbség számára van esély és lehetőség egységet teremteni, a magyarországi támogatásokból közösen részesülni. "Csak így maradhatnak fent és gyakorolhatják nemzetiségi kisebbségi jogaikat" - hangsúlyozta az államfő.