Gianni Alemanno, Róma polgármestere másfél évet szán arra, hogy bezárjanak mintegy kétszáz illegális tábort, ahol 2500 cigány él rettenetesen egészségtelen körülmények között. Az olasz főváros környékét elcsúfító táborok közül az elsőket augusztus végén rombolták le, jelentős rendőri erők felügyelete alatt. A kitelepített személyeknek átmeneti szállást kellett biztosítani, amíg felépítik kényelmesebb állandó lakhelyüket. Valójában azonban a romák még gyakran azelőtt felkerekednek és eltűnnek, mielőtt a rendfenntartó erők megérkeznek.
Alemanno két hete járt Párizsban, hogy találkozzon Éric Besson bevándorlásügyi miniszterrel, és kifejezze Olaszország szolidaritását a rendezetlen helyzetű romák kitoloncolását célzó francia politikával. Mindeddig Olaszországból nem küldtek vissza tömegesen cigányokat származási országukba, noha három havi ott-tartózkodás után számosan nem tudják bizonyítani, hogy képesek gondoskodni magukról. A kormány nem zárja ki, hogy szükség esetén kitoloncolásokhoz folyamodik.
Olaszországban mintegy 140-160 ezer roma él, közülük 60 százalék olasz származású, 30 ezren a volt Jugoszláviából, és gyakorlatilag ugyanennyien Romániából érkeztek az Appennin-félszigetre. Az illegális táborok felszámolása - Róma körül kétszáz, Milánó környékén egy tucatnyi - a helyi önkormányzat feladata. A milánói hatóságok három év alatt mintegy 315 vadtelepet romboltak le. Más városokban azonban, mint például Padovában, szemet hunynak a törvénytelenül létesített táborok felett, amíg fel nem épülnek a megfelelő lakások a táborlakók számára.
Spanyolország
Közel hatszázezer cigány él Spanyolországban, elsősorban Andalúziában. A XV. században telepedtek le az országban, s bár teljes jogú spanyol állampolgárok, még mindig a diszkrimináció céltáblái, főleg a munkavállalás és az oktatás terén.
Romániából és Bulgáriából már ötvenezer roma érkezett és vert fel illegális táborokat a dél-európai országban, így például Madrid központjától 15 kilométerre 800 roma lakik nyomorúságos körülmények között, se víz, se áram, a higiéniához szükséges legalapvetőbb eszközök is hiányoznak. Ennek dacára inkább Spanyolországban maradnak, és kisebb munkákból élnek. Jó esetben gyümölcsöt és zöldséget szednek, szélvédőket mosnak, rossz esetben koldulnak vagy lopnak. A spanyol kormány eddig senkit nem toloncolt ki, legfeljebb azért bontott le illegális táborokat, hogy az ott lévőket máshol szállásolja el.
A kelet-európai cigányok azonban attól tartanak, hogy ez az integrációs politika megkérdőjeleződik. "Unokatestvéreik", a spanyol cigányok támogatják őket, s egyre többször tüntetnek Spanyolországban a romák érdekében. A kérdés ugyanis betört a politikai életbe, miután a katalóniai regionális választásokon a helyi Néppárt nyugtalanságát fejezte ki amiatt, hogy Franciaországból e térségbe zúdulhatnak a kiutasított romák. Mariano Rajoy, a Néppárt országos elnöke eközben támogatásáról biztosította Nicolas Sarkozy francia államfő bevándorlási politikáját, José Luis Rodríguez Zapatero miniszterelnök viszont diszkrét hallgatásba burkolózik.
Németország
Mintegy 120 ezer roma él Németországban, közülük 70 ezer német állampolgár. A Rajna túloldalán a VI. században jelentek meg először, és a négy német kisebbség egyikének ismerték el, ugyanazon jogcím alatt mint például a dánokat vagy a frízeket. A többi 50 ezer cigány a volt Jugoszláviából származik, és az 1990-es években kirobbant háborúk elől menekült el szülőföldjéről.
Németországban a cigányok általában véve jobban beilleszkedtek a társadalomba, mint Franciaországban. A városok szélén nincsenek cigánysorok, a romák többsége az egykori Nyugat-Németország nagyvárosaiban él, iskolázott, a német az első nyelve, bár egyesek továbbra is használják a roma nyelvet családon belül.
Tavaly viszont nyolcvan romániai cigány Berlin szívében, egy parkban ütött tábort, amivel az újságok címlapjaira kerültek, s meglehetősen zavarba hozták a hatóságokat. Többségüket menedékszállón helyezték el, némelyek viszont a Brandenburgi-kapu környékén vagy a Potsdamer Platzon kéregetnek, jobb esetben a kereszteződésekben várakozó autók szélvédőit mossák le egy kis pénz ellenében. Németország attól tart, hogy a romák majd 2011-től kezdik elözönleni tömegesen, amikor az új kelet-európai EU-tagok állampolgárai teljes mozgásszabadsághoz jutnak az unión belül.
Április óta a Pristinával aláírt vonatkozó megállapodás alapján Németország megkezdte a hivatalos letelepedési engedéllyel nem rendelkező koszovói romák hazatelepítését, évi 2500 fős kontingenssel. Berlin semmiféle etnikai vagy faji minősítést nem tűr el, és a romákat ugyanúgy bátorítja hazatérésre, mint a többi koszovóit. Az ENSZ Gyermekalapja (Unicef) azonban kifogásolja, hogy a romák közel fele már Németországban született, nem tud sem szerbül, sem albánul, így hontalanok lesznek Koszovóban.
A német belügyminisztérium statisztikája szerint tavaly 541 koszovói tért vissza Pristinába, közülük 76 volt cigány. Az idén hazaküldött 346 koszovóiból 102 volt roma.