Az Európában bevett "roma" megjelölés hasonlít a "román" szóhoz - Basescu panaszkodik

InfoRádió / MTI
2010. szeptember 24. 14:31
A romák tömeges franciaországi és olaszországi kitoloncolása után a kelet-európai EU-tagállamok a jövőben esetleg még kevésbé veszik jó néven, ha a romákkal szembeni bánásmód miatt kívülállók részéről dorgálás éri őket - írta pénteken megjelent elemzésében a The Economist.

A vezető brit gazdasági-politikai folyóirat szerint az unió új tagállamaiban a közvélemény jelentős része - és nem csupán a szélsőjobboldal - igazolva érzi magát annak nyomán, hogy Franciaországból és Olaszországból több ezer munkanélküli roma letelepülőt "deportáltak". "Ezek az emberek" a romákban képezhetetlen, tolvajló fenyegetést látnak, és szerintük a romákat nem befogadni kell a többségi társadalomba, hanem el kell onnan őket különíteni - áll a The Economist pénteki írásában.

A hetilap szerint Magyarországon a Jobbik "tapsolt" a francia lépéshez. A szélsőjobboldali magyar párt "internálná" és megfosztaná állampolgárságuktól is azokat a romákat, akik nem mutatnak hajlandóságot a társadalmi normák elfogadására, Corneliu Vadim Tudor szélsőjobboldali román politikus pedig gúnyolódva kérdezte, hogy Franciaország miért nem "a hazájukba, Indiába" küldi vissza a romákat - írta a tekintélyes brit folyóirat.

A térségből alig néhány politikus ítélte el nyíltan a francia fellépést. Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter "rasszista színezetűnek" nevezte a francia intézkedéseket. A magyar kormány azt mondja, hogy a jövő évi magyar EU-elnökség idején jelentős hangsúlyt fektet a romák ügyére, részletekkel azonban nem szolgál. Más politikusok azt hangoztatják, hogy a törvényeket be kell tartani - ám ezzel általában azokra a törvényekre utalnak, amelyek alkalmazása a romák elleni büntetőeljáráshoz vezet, nem pedig a védelmüket szolgálja. Traian Basescu román elnök pedig arra panaszkodott, hogy a Nyugat-Európában bevett "roma" megjelölés hasonlít a "román" szóhoz - írta a The Economist.

A lap szerint Kelet-Európában még emlékeznek a kommunista korszak erőltetett társadalmi integrációjára. Az emberek azt mondják: ha az akkor alkalmazott módszerek hatástalannak bizonyultak, még kevesebb esély van arra, hogy a demokratikus társadalom enyhébb intézkedései működőképesek lesznek - áll az elemzésben.

A The Economist szerint az egyik fő probléma az, hogy a választók sok országban erőteljesen ellenzik a "helyi vagy külső jótét lelkek" által pártolt lépéseket. Különösen az elkülönített oktatás felszámolására tett javaslatok szítanak indulatokat; a legtöbb szülő "saját gyermekének akar jó oktatást, nem másénak".

A hetilap idézi Ivan Ivanovot, a brüsszeli központú Európai Roma Információs Hivatal bolgár vezetőjét, aki kijelentette: egyetlen európai országban sem hozták igazán működésbe az integrációs kezdeményezéseket. Ivanov szerint hiányzik a politikai akarat, főleg azért, mert a roma problémákra fordított figyelemmel - és pénzzel - "nem lehet választást nyerni". "Egyetlen politikus sem nyert még semmit azzal, ha a roma integrációval foglalkozott" - tette hozzá.

Az Európai Roma Információs Hivatal vezetője azt javasolja, hogy ebben a kérdésben a felelősségi hatáskört vonják el a nemzetállami kormányoktól, és dolgozzanak ki közös európai politikát.

"Szép gondolat. Ki akarja ismertetni Sarkozy úrral?" - fejezi be írását Nicolas Sarkozy francia elnökre és a romák franciaországi kitoloncolására utalva a pénteki The Economist.