Amikor 2008-ban beütött a hitelválság, a vállalkozások, politikusok és az átlagemberek is a bankokra zúdították haragjukat. A közvélekedés szerint a krízis fő oka az volt, hogy a bankok maguk is eladósodtak, tőkéjükhöz képest túl sokat hiteleztek, és túlzott kockázatvállalásaikkal majdnem végzetes veszélybe sodorták a pénzügyi rendszert.
A világ vezető központi bankelnökei által elfogadott új globális szabályozás célja az, hogy elkerüljenek a jövőben egy hasonló helyzetet. Erősíteni kell a tőkefelhalmozást és visszafogni a túlzott rizikóvállalást - erre kényszerítik majd a pénzintézeteket.
Az, hogy a bankoknak több tőkét kell felhalmozniuk, korlátozza majd a kihelyezhető hitel mennyiségét, viszont jobb védelmet kínál nekik a bedőlő hitelek esetén. A jelenlegi szabályok szerint a bankoknak mérlegfőösszegük 4 százalékának megfelelő pénzt kell félretenniük.
Az új szabályok értelmében a kötelező tartalék három éven belül 4,5 fél százalékra, 2019-re pedig 6 százalékra nő. Ezen felül egy további, 2.5 százalékos úgynevezett buffer-vésztartalékot is létre kell hozniuk.
Ben Bernanke Fed elnök, Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke és más főbankárok nyilatkozatukban azt írták: mindez komoly lépés abban az irányban, hogy a jövőben kisebb valószínűséggel forduljanak elő pénzügyi válságok, és hogy azok kisebb megrázkódtatással járjanak."
A központi bankok bázeli megállapodását a G20-as csoport vezetőinek, majd a nemzeti parlamenteknek is jóvá kell hagyniuk.
Szakértők szerint a Bázel III-nak nevezett szabálycsomag valószínűleg csökkenti majd a bankok bevételét és az általuk adott hitel mennyiségét is. Ugyanakkor, - mivel tavaly a fogyasztók és a vállalkozások is inkább megtakarításokat hajtottak végre, mint kölcsönökért folyamodtak - az idén nőhet a hitelek mértéke.
Egyes szkeptikus elemzők szerint kevés a garancia arra, hogy a bankok ne kockáztassanak - Fred Cannon, a Keefe, Bruyette and Woods elemzője például az AP-nek nyilatkozva megjegyezte: az elmúlt válságot megelőzően a bankok elrejtették, hogy mekkora kockázatot vállaltak. Most is találhatnak módot arra, hogy konzervatívabbnak tűnjenek, de közben a magas profitot keressék. "A kormányintézkedések általában az elmúlt válságokra adnak választ" - mondta.
A brüsszeli székhelyű Európai Bankárszövetség azt mondta: az új szabályok miatt az eurozóna országai egészen 2014-ig recesszió-közeli állapotban maradhatnak. A szervezet szerint a szabályozás visszaveti a gazdasági növekedést és 5 millió új európai munkahely létrehozását akadályozza meg.