A londoni gazdasági-politikai napilap internetes kiadásának hódmezővásárhelyi keltezésű riportjában a tudósító huszonéves helybéli fiatalokat szólaltat meg, akikről azt írja: "magukat értelmesen kifejező, jó természetű" emberek, és mindannyian a "radikális nacionalista" Jobbikra szavaztak, "csakúgy, mint a város lakóinak negyede".
Vona Gábor, a Jobbik vezetője kijelentette a Financial Timesnak, hogy a párt megalkuvás nélküli ellenzéki szerepre készül, és megpróbálja elérni, hogy a kormány teljesítse akaratát.
A lap szerint Vona Gábor prioritásai között szerepel a korrupció elleni fellépés, a törvényesség és a rend helyreállítása, az adócsökkentés, valamint a lakáshitel-törlesztéseikkel hátralékba kerülők kilakoltatásának leállítása.
Külföldön azonban a Jobbik egyéb tulajdonságai keltenek aggodalmat, köztük - a párt által vehemensen cáfolt - állítólagos antiszemita retorika, a cigánybűnözéssel szembeni ellenségesség, és a párttal szoros kapcsolatban álló "bakancsos milícia". Egyes kommentátorok recesszió sújtotta, eladósodott, a fasizmus felé sodródó országként mutatják be Magyarországot, a Jobbik felemelkedése azonban bonyolultabb jelenség annál, semhogy csak az 1930-as évekből visszaköszönő történetnek lehessen tekinteni - áll a Financial Times írásában.
A 2003-ban alapított párt kezdetben a politika peremén tengődött, ám Gyurcsány Ferenc 2006-os, szalagra rögzített beszéde után - amelyben az akkori kormányfő elismerte, hogy szocialisták az újjáválasztás érdekében "hazudtak reggel, délben és este" a gazdaság állapotáról - Budapest utcáin erőszakcselekmények robbantak ki.
Azóta - és az egymást követő, magas szintű korrupciós botrányok nyomán - a Jobbik tőkét kovácsolt a magyar politikai elittel kapcsolatos kiábrándultságból. Lánczi András, a Corvinus Egyetem politikatudósa szerint a Jobbik politikai hitvallása "erőteljesen establishment-ellenes".
A Financial Times szerint a gazdasági válság csak olaj volt a tűzre, ösztönözve a külföldi befektetőkkel és bankokkal szembeni "nacionalista ellenállást". A Jobbik erőssége továbbra is a szűkösségben élő Északkelet-Magyarország, ahol széleskörű a "magyar etnikum" és a romák közötti társadalmi feszültség.
A Jobbik azonban az egész országra kiterjedő kihívást tudott intézni "kiterjedt népi kampányával", több száz gyűlésével és erőteljes internetes jelenlétével, különösen a fiatalok körében növelve támogatottságát.
A Financial Times megszólaltatja Kristó Gabriellát, aki - mielőtt a Jobbik jelöltjeként indult volna a városban - a General Motorsnál és az olasz UniCredit banknál töltött be vezető pénzügyi állásokat. Kristó Gabriella elmondja: korábban soha nem foglalkozott politikával, de a Jobbikot olyan pártnak látta, amelyik nem korrupt, fiatal, és "valami mást akar". "Amikor elmondtam a barátaimnak, hogy indulok, azt kérdezték: megőrültél? Azt mondták, hogy a jobbikosok nácik és fasiszták, de én visszakérdeztem: én talán fasiszta vagyok? Náci vagyok?" - idézi Kristó Gabriellát a Financial Times.
A lap szerint a magyarok közül sokan úgy tartják, hogy a Jobbik egyszerűen csak egy tiltakozó mozgalom, amely majd "kifutja magát". Elemzők szerint azonban a párt az egész Kelet-Európára kiterjedő, idegengyűlölő, establishment-ellenes radikális nacionalista vonulatot testesíti meg, amely nemigen mutatja annak jeleit, hogy gyengülőben lenne - áll a Financial Times írásában.